Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-12 / 188. szám
US Ge M, Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén ipar és a mezőgazdaság feladatairól, a szovjet nép anyagi jólétének további emeléséről, a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea ujj átér emtésének segítéséről s arról9 hogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma (Malenkov elvtárs, a Szovjetunió minisztertanácsa elnöke a Szovjet unió Legfelső Tanácsa ülésszakán mondott beszédének első részét la, punk tegnapi számában kősóim . A beszéd második részét az alábbiak- ban közöljük.) Az állami költségvetésben előirányzatok vannak az állami termékek burgonya és zöldség begyűjtési árának emelésére, figyelembe vettük •r költségvetés bevételeiben a mező- orudasági adó csökkentése, valaminti a kulhozparasztokra kirótt állat itermék-beadás mérséklése következteben beállott változásokat. A kolhozok es kolliQzparasztok gazdasági ösztönzésére irányuló rendszabályok, valamint az adópolitika terén foganaté. Bit ott rendszabályok végrehajtása következtében a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmei már 1953-ban több jrufit 13 milliárd rubellel ■ a teljes évre számítva több mint 20 milliárd rubellel — növekednek. Az állami költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdádig gépesit-ése és villamosítasa ügyeitek megjavítására, a műtrágyatermelés növelésére, valamint a kolhoz- oarasztoknak nyújtandó agronómiái és zooteehnikai segély fokozására szolgáló uj, kiegészitő intézkedések megvalósitására. Ezen intézkedések közé t artézin mindenekelőtt: _ állandó traktorista., gépész. _es egy éb szakmunkáskáderek kiképzésé a” mezőgazdasági gépállomásokon, mert az ilyen állandó gépkezelő- káderek hiánya egyik főoka annak, hogy a mezőgazdaságban nem használják ki kellőképpen a technikai iel. —- a mezőgazdaság fokozottabb ellátása gépekkel és traktorokká , különösen kapálógépekkel és a mezőgazdasági gépállomások aavito- mühelycinek megerősítése; — a mezőgazdaság villamosi asa szolg-áló munkálatok kiszélesítése mind uj falusi yillamoserötelepek létesítése utján, minA pedig egy, hogy a mezőgazdasági gépállomásokat a kolhozokat és szovhozokat az állami energiahálózathoz csatoljak; — a kolhozok és szovhozok műtrágyáéit átásának jelentős növelése; — egy-két mezőgazdasági szakembernek állandó munkám a kolhozokba helyezése úgy, hogy ^ állományi lag a mezőgazdasági gépállomásoknál maradjanak. Mindezek az intézkedések nagy mérteikben elő fogják segíteni a kolhozok, mezőgazdasági ^ gépállomások és szovhozok előtt álló fő feladat sikeres megoldását Ez a fő feladat valamennyi mező- gazdasági növény terméshozamának minden eszközzel való növelése, az állatállomány növelése úgy, hogy ugyanakkor hozama is emelkedjék, a földművelés és állattenyésztés össztermelésének és árutermelésének növelése. A folyó évben az állam a mezőgazdaság fejlesztésére egyrészt az állami költségvetésből, másrészt pedig egyéb állami anyagi eszközökből összesen körülbelül 52 milliard rubelnyi kiadást irányoz elő. Szem előtt kell tartani azt is, hogy _ _ a folyó évben a kolhozok 8.5 milliard rubel hosszúlejáratú hitelt kapnak az államtól a közösségi tulajdonban lévő gazdaság fejlesztésére. Maguk a kolhozok saját eszközeikből 1953- ban nem kevesebb, mint 17 milliárd rubel beruházást eszközölnek. EvJ.vt'áTsQjk • Nagy feladatok állnak előttünk a mezőgazdaság fejlesztése terén. Nem kétséges, hogy ha __ kolhozpa. rasztjaihk és mezőgazdasági dolgozóink mezőgazdasági gépeket és műtrágyát gyártó iparunk munkásai, mérnökei és technikusai és mindnyájan, önökkel együtt, határozottan és állhatatosan hozzáfogunk ko. zös ügyünkhöz, a mezőgazdaság további fellendítéséhez, nem sajnáljuk erre az erőt és az eszközt, akkor sikeresen meg fogjuk oldani azt a feladatot, hogy a legközelebbi ke - három év alatt megteremtsük az 2 1953 aug, 12, Szerda. élelmiszerbőséget a lakosság és nyersanyagbőséget a könnyűipar számára. A fogyasztási cikkeket termelő ipa;r továbbfejlesztésével, a mező gazdaság fellendülésével kapcsolatban még fontosabbá válik az áruforgalom minden módon való fejlesztésének feladata, az állami, szövetkezeti és kolhozkereskedelem szervezete megjavításának feladata. Szovjet kereskedelmünk a nép érdekeit és igényeit szolgálja. Az a feladata, hogy kiszolgálja a szocia- lista társadalmat, elősegítse a szocia. lista termelés fejlődését és megerősödését és összehangolja azt a ncp igényeivel. Az állami, szövetkezeti kereskedelmi áruházak, Taktárak és bázisok, kolhozpiacok kiterjedt hálózatán keresztül eljuttassa a néphez iparunk és mezőgazdaságunk által termelt közszükségleti cikkek sokrétű tömegét. A szovjet kereskedelem létfontosságú láncszem az állami ipar és a kolhozmezögazdaság özötti termelési-gazdasági kapcsolatok általános rendszerében is. A kereskedelem a szocializmusban alapvető formája a fogyasztási cikkek elosztásának a társadalom tagjai között és sokáig az is marad. Alapvető forrna, amelynek segítségével kielégítik a dolgozók növekvő személyes szükségleteit. Alihoz, hogy a szovjet kereskedelem sikeresen teljesíthesse a szocialista társadalom számára létfontosságú feladatait, állandóan gon. doskodnunk kell mindenoldalú fejlesztéséről. A kormány szüntelenül foglalkozik a szovjet kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel. Ez kifejezésre jut abban, hogy egyre növekszik a kereskedelmi hálózatba áramló árumennyiség, rendszeresen csökken az élelmiszerek és ipari áruk ára, fejlődik a kereskedelmi vállalatok hálózata, a kolhozok mindenfajta segítséget megkapnak, hogy eladhassák mezőgazdasági termék- feleslegeiket A kormány a lakosság növekvő vásárlóképességének kielégítése ér. dekében az elmúlt hónapokban további intézkedéseket tett arra, hogy a tömegfogyasztási cikkek termelésének növelése utján, valamint az áruknak egyéb források felhasználásával történő fokozott piacra juttatása utján növelje az áruforgalmat. A közszükségleti cikkek termelésébe nagyszámú gépgyárat vontunk be. . Ezeknek az intézkedéseknek eredményeként idén az 1953. április-decemberre a lakosságnak való eladásra eredetileg kijelölt 312 milliárd rubel összegű árun felül újabb 32 milliárd rubel értékű áru jut a kereskedelembe. Emellett A szovjet kereskedelem lényegéből következik, hogy sokoldalúan figyelembe kell venni a lakosság igényeit és legkülönbözőbb szükségleteit. Csupán ezen az alapon lehet meg szervezni az árukészletek helyesebb eloszlását az ország egyes vidékei közölt, A feladat az, hogy a legközelebbi két.három év alatt elegendő meny- nyiségü élelmiszer és ipari áru legyen az országban, hogy minden vá. rosban, minden falusi kerületben meg lehessen vásárolni minden szükséges árat. Az ötéves terv előirj a, hogy 1955.re a kiskereskedelmi áruforgalmat az állami és szövetkezeti kereskedelemben körülbelül 70 százalékkal emeljük 1950-hez képest. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy ezt a feladatot már 1954-re teljesítsük. A kereskedelmi szervezetek nagy mértékben felelősek a közszükségleti cikkek minőségéért, a kereskedelemnek nagy mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló gazdasági emeltyűket, hogy tevékenyen hathasson a termelésre, a lakosság által keresett áruk termelésének növelése és olyan áruk termelésének csökkentése érdekében, amelyeket a lakosság nem keres. Elvtársak! A nép jólétének emelése terén nagy jelentősége van a lakásviszonyok, az. egészségügyi ellátás további megjavításának, az iskola- és gyermekintézmény-hálózat kibővítésének, Bár a háború előtt és különösen a háború utáni esztendőkben nagyarányú lakásépítés folyt nálunk, a lakásszükséglet még távol, ról sincs kielégítve és mindenütt erős lakáshiány érezhető. Különösen érezhető ez a városokban, hiszen a városi lakosság száma nálunk jelen, lékenyen megnőtt. Az 1926. évi nép- számlálás szerint a városi lakosság körülbelül 26 millió fö volt, 1940- ben már 61 millióra emelkedett, jelenleg pedig a városok lakossága körülbelül 80 millió. Ebben az évben jelentékenyen növekedtek a lakásépítést szolgáló állatni beruházások és összegük majdnem négyszerese innak, amit a háborút megelőző 1940-es esztendőben költöttünk © célra. A lakásépítés azonban még rjiirdig tosszuI halad, a lakásépítési terveket nem teljesitik egészükben, íz állam által erre a célra előirányzott anyagi eszközöket nem hasz- ialják fel teljesen. Sok minisztérium, helyi szovjet- és pántvezetö íem fordít kellő figyelmet a lakásépítésre. Még nem kevés olyan gaz- lasági szakemberünk van, aki nem örődik a lakással. Uj vállalatok ipitése esetén gyakran nem építelek kellő mennyiségű lakóházat a rábaiatok munkásai és alkalmazot- ai számára és ezért sokszor az ujon. lan épült üzemekben nagy munka- irőnehézségek keletkeznek. Sok épi- őben gyökeret vert az a rossz gya- Lorlat, hogy az uj házakat úgy idják’ át használatra, hogy sok. ninden nem készült el teljesen, a nunkákat hanyagul végezték el. Ez erontja a lakások minőségét és a lolgozók joggal tesznek szemreliá- lyásokat emiatt.. "A feladat az, hogy megjavítsuk , lakásépitkezést, biztosítsuk a la. ásépités és javítás terén az állami eladatok maradéktalan teljesítését. Több iskolára, gyógy- és gyér. mekintézményre is szükségünk van. Az 1953. évi népgazdasági terv a múlt évhez képest előírja az iskola- építés 30 százalékkal, az óvoda és bölesödeépités 40 százalékkal és a kórházépítés 54 százalékkal váló emelését. Az iskolák, kórházak és gyermek- intézmények építése az idén minden hiányosság ellenére gyorsabb ütem- ben halad, mint más építkezések. Sokszor előfordul azonban, hog-y a kiutalt összegeket nem teljesen használják ki és az iskola-, valamint gyermekintézmény, építkezés lassan halad. Rosszul teljesitik a gyermekintézmények építésének tér. vét a könnyűipari vállalatoknál, ahol — mint ismeretes — sok nő dolgozik és ezért különösen nagyjelentőségű az óvodák és bölcsődék kérdése. Nem kielégítően folyik a gyermekintézmények építése Ukrajnában Bjelorussziában és az OSZSZSZK több vidékén. Az iskolák, kórházak, bölcsődék és óvodák hálózatának kiterjesztése és munkájának megjavítása terén nagy felelősség hárul az egészség- ügyi minisztériumra, valamint a helyi szovjet- és párt szervekre, amelyek kötelesek fokozni gondoskodásukat az iskola., gyermek és gyógyint éz.mény-épitésröl, nagyobb figyel, met kell fordítaniuk erre. Elvtársak! Az ipar, a mezőgazdaság és a nép jólétének emelése terén előttünk álló halaszthatatlan feladatok megoldása érdekében új, jelentékenyen magasabb színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szervezési munkánkat. Helytelen volna, ha nem látnánk azokat a lényeges hiányosságokat, amelyek az állami és gazdasági szervek munkájában mutatkoznak. E hiányosságok nem csekély kárt okoz. nak a népgazdaságnak. Ezekről hiányosságokról szó volt pártunk XIX. kongresszusának határozataiban. El kell ismerni, hogy a mi nisztériumok, valamint a helyi pártós szovjet-szervek még nem kielégítően teljesitik a kongresszus irányelveit és nem tesznek kellő intézkedéseket a vállalatokat irányitó muu ka megjavítására. A feladat az hogy erő teljesebben szüntessük me§ a meglévő hiányosságokat. A vállalatok nem kielégíti irányításának példájául szolgál hat az, hogy gazdasági, pénzügy és tervező szerveink nem fordítana! figyelmet az önköltség csökkenté sének kérdéseke. Ismeretes, hogy az önköltség alap. vető mutatószám, amely a vállalat egész munkájának minőségét jellem, zi. Sok gazdasági vezető megfeled, kezik erről, kevéssé érdeklik a vál lalat rentabilitásának kérdései Egész sor iparágban nem teljesítet, lék az ipari termék önköltsége csők. leütésének és a munka termelékeny, sége növelésének ez év első félévi íllami tervfeladaJtait. Az iparban még sok veszteséggel lolgozó vállalat van, amelyeknél a ennékek, önköltsége magasabb, nint ezeknek a termékeknek a meg- illapitott ára; az ilyen vállalatok /eszteségeit a jövedelmező, jól dolgozó vállalatok terhére fedezik. A veszteséggel dolgozó gyárak, üzemek >s bányák léte — amelyek az élenjáró üzemek rovására élnek — iláássa a gazdasági számítás alapait iparunkban, nem teremti meg i szükséges ösztönzést a felhalmozás további növelésére ée károsan int az állami költségvetés jövedel- nének növekedésére. Igen sok a veszteséggel dolgozó állalat és nagy a veszteségek ösz. zego a szén. és faiparban. Ezek- >en az iparágakban sok vállalat óbb éven keresztül nem teljesítette z önköltségcsökkentési tervet- és , munka termelékenysége emelésénöveltük azoknak az áruknak z készleteit, amelyekben nagy a kereslet a lakosság körében, így a gyapot-, gyapjú- és selyemszövet, konfekciós áruk, bútor, edény, állati és növényi zsiradék, cukor, hal, hús, konzervkészle- teket. Kiszélesítjük a kiváló minőségű búzaliszt eladását. Több fa- és építőanyagot és olyan ipari árut adunk el a lakosságnak, mint a gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, háziértási jégszekrény, óra, távolbalátókészü- lék, rádiókészülék .Ab. A foganatosított intézkedések kéz. dik éreztetni hatásukat. Mint ismeretes, 1952-ben a kiskereskedelem volumene az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt. Ez év első negyedében 7 százalékkal, a második évnegyedben már 23 százalékkal nőt't az előző év megfelelő időszakához képest. Ez azonban nem elégséges, Nem lehet számunkra elegendő az áruforgalom jelenlegi volumene. Ezen. kívül* komoly hiányosságok vannak a kereskedelem szervezetében is; sok kerületben még nem. teremtették meg a lakosság számára szükséges összes árukat biztosító kereskedelmet. Gyakran előfordul, hogy vásárló más városba vágy más kerületbe kénytelen utazni. hogy megvásároljon valamely árut. A kereskedelmi és tervező szervek, nek gondosan tanulmányoznink kell lakosság áruigényeit. nek tervét. Ennek következtében a szén. és faiparban a termékek önköltsége még núndig magas és a szón, valamint a faanyagok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek áfának csökkentéséi, de sok más ipari tennék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari vállalatok veszteségei 16 milliárd ru. beire rúglak. Jelentős veszteségeket okoztak a nem jövedelmező vállalatok 1953 első felében is. Az önköltségcsökkentési tervfeladatok teljesítése terén mutatkozó kedvezőtlen helyzet nemcsak az iparban található meg. Még mindig magas az építkezés önköltsége és nagyok a veszteségek az épitőszer- vek többségénél; nem teljesíti a tervfeladatokat a munkák önkölt. sége terén sok gép. és traktoi'állo- más, nem kielégítő a helyzet az önköltségcsökkentés terén a folyami szállításoknál, nem teljesitik a fér. galmi költségek csökkentésének feladatait a kereskedelemben. A termék önköltsége csökkentésének döntő feltétele valamennyi vállalatnál a munka termelékenységének növelése. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt a feladatot sikeresebben oldjuk meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése helyes kihasználás esetén lehetővé teszi, hogy egyre inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka termelékenységének szakadatlan növekedését. A munka termelékenységének növelése, valamint a termék önköltségének csökkentése szempontjából ha. ! talmas jelentőségű a termelés észszerű megszervezése, az, hogy növeljük a fő termelési folyamatokban foglalkoztatott dolgozók arányát a mellékmunkákat végző, kiszolgáló és kisegítő személyzet rovására. Az önköltség csökkentése és a munka termelékenységének növelése a szovjet nép anyag? jólétének fokozása szempontjából a termelés valamennyi ágazatában döntő jelentőségű. Minél nagyobb vállalatainknál a munka termelékenysége, minél alacsonyabb az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a nép életszínvonala. A feladat- az, hogy végetvessünk a termelés önköltsége kérdései elhanyagolásának, biztosítsuk az ön. költség rendszeres csökkentését és elérjük, hogy minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, alaposan fokoznunk kell a felelősséget az állami és gazdasági igazga'ás minden láncszemének munkájában és növel, nünk kell annak kulturáltságát. Az utóbbi hónapokban végrehajtottuk a minisztériumok összevonását és jelentősen kibővítettük a miniszterek hatáskörét. Ezek az intézkedések kedvező eredményekre vezetnek a gazdaság vezetésében és le. hetővé tették, hogy idén majdnem hat és félmilliárd rubelt takarítsunk meg. De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még mindig’ sokba kerül. A kormány továbbra is javítani fogja^ az államapparátus munkáját és határo. zotfabban csökkenteni a fenntartására irányuló kiadásokat. Bizonyos módosításokat kell foganatosítanunk a népgazdaság egyes ágai további fejlesztésére irányuló uj feladatokkal kapcsolatban a minisztériumok eddig végrehajtott átszervezésén. Népgazd asá.gunk magabiztosan halad "a további fellendülés utján. Erőink forrása a munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek hatalmas aktivitása és kezdeményezé- Óriási lehetőségeink vannak fő feladatunk — a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítése — megvalósítása terén. Szilárd ^meggyek ződésünk, hogy rövid idő alatt nagy sikereket érünk el e feladat megvalósít ásában. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálásakor, természetesen, nem tekinthetünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sikerek jellemzik, amelyeket a Szovjet, unió, a Kínai Népköztársaság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség eny hit őséért, a békéért, az uj világhá ború elhárításáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a legkomolyabb nemzetközi bonyodalmak ve. szélyót rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet alá- irását és joggal tekintik azt a békeszerető erők győzelmének. A béke és a demokrácia tábora több mint három éven át harcolt a koreai háború megszüntetéséért. A fegyverszünet aláírása megkoronázta e harcot. Az embermilliók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az agresszorok kénytelenek számolni vele. Az agresszív körök — háború1 robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy sikerül térdre kényszeriteniök a koreai népet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen háborút indító intervenciósok azonban elszámították magukat. Nem tudták megtörni a hős koreai népet Háborús kalandba kezdve az intervenciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csajiással és minden különös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép ala(Folytatás a 3. oldalon)
