Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

(Folytatás a 2. oldalról) kult. Az intervenciósok hosszú véres háborúba bonyolódtak és miután emberben és hadianyagban nagy veszteségeket szenvedtek, alaposan raegtépázódott katonai tekintélyük, kénytelenek voltak lemondani hó­dító terveikről. Ahogyan azt mon­dani szokták, gyapjúért mentek és megnyirva tértek vissza. A koreai nép harca az interven, ciósok és a Li Szín Man-klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonyí­totta, hogy a szabadság és a haza függetlensége iránti odaadás hatal­mas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép, amelyre a modem imperializmus leghatalmasabb katonai gépezete zu. dúlt, legyőzheted enné vált, mert az igaz ügyért küzdött. Sohasem tűnik el az emberek emlékezetéből a di­cső kinai népi önkéntesek nemes hőstette sem, akik segítségére siet­tek a koreai népnek. Erre a hőstett­re nemcsak a hatalmas kinai nép, de az egész haladó emberiség büsz. ke. A Szovjetunió népei teljes szi­vükből üdvözlik a koreai és a kínai népet a fegyverszünet elérése alkal­mából. A feladat most az, hogy biz­tosítsuk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldoza'-ok árán védel­mezi o meg jogát hogy rendelkez­hessék saját sorsával, országának sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, bogy a dicső koreai nép élete békében virágozzék. A Szovjetunió segíti a koreai né­pet, hogy behegeszthesse a há­ború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy egy- milliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági éle­tének újjáteremtésére, Meggyőződésünk, hogy a Legfelső1 Tanács egyhangúlag helyesli ezt a elöntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a bé­kés politika folytatásában megnyil­vánuló következetessége és állhata­tossága meghiúsította a berlini pro­vokációs kalandot. A berlini kaland szervezői messze­menő célokat' követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németor­szág demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köztársasá­got, amely a német nép békeszerető erőinek támasza, Németországot mi­litarista állammá tegyék, Európa közepén újjáélesszék a háborús tűz­fészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetúnió nem lenne ki­tartó és állhatatos a béke érde­keinek védelmezésében, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a • nemzetközi feszültség enyhítéséért vivott: harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejleszté­sére törekvő szovjet kormány kü­lönös jelentőséget tulajdonit a Szovjetunió és a szomszédos államok közötti kapcsola'-ok megszilárdításá­nak. E kapcsolatoknak az igazi jó­szomszédság színvonalára való fel­emelése: ez az a cél, amelynek meg­valósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen állammal szemben sem, így egyetlen szomszé­dos állammal sem. Külpolitikánk megingathataltlan alapelye minden ország — legyen az nagy vagy kicsi — nemzeti szabadságának és szuve­renitásának liszíeletbentartása. Ma­gától értetődik, hogy a különbség országunk és néhány szomszédos ál­lam társadalmi és gazdasági rend­szere közölt nem lehet akadálya a baráti kapcsolatok megszilárdulásá­nak. A szovjet kormány a maga ré­széről lépéseket tett a jószom­szédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcsolat­ban és most az a kérdés, hogy | kormányaik készek-e tevékenyen ; hozzájárulni a barátság megte­remtéséhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást téte­lez fel a béke és országaink biz. tonsúga megszilárdításáról. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtized tapasztalatai bebi­zonyították, hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kap­csolatoknak ilymódon szilárd alap­ja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kérdések kölcsönös megelégedésre történő megoldását. Jelenleg a Szov­jetunió kezdeményezésére tárgyalá­sok folynak bizonyos határkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénz. ügyi igényekről. Reméljük, hogy a tárgyalások sikeresen, érnek véget. Nemrégiben kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforgalom növelésé, röl. Az iráni kormánytól függ, hogy a szovjet-iráni viszony a jószomszédi viszony ulján, a gazdasági és kul­turális kapcsolatok szélesítése ut­ján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán vi­szonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszteletbentar tása jellemzi. Ez előnyös fel'étele két teremt országaink kapcsolatai­nak további szilárdítása számára. Mindenki emlékezik még arra a nyilatkozatra, amelyet a szovjet kor. mány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lénye­ges előfeltételeket a jószomszédi vi­szony fejlesztéséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga ré­széről kellő eröfeszi-éseket tesz eb- ben az irányban. Törökország és a Szovjetunió viszonyának javulása föltétlenül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzájárulást jelen­tene a Fekete-tenger körzeti bizton, ság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kapcso­latok terén a Szovjetunió mindkét- ország érdekeiből indul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt irtunk alá. Ezt később kiegészítettük az 1952—1955. évi áruforgalmi egyez­ménnyel. Ez jelentékenyen kiterjesz­tette a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatait. A. Szovjetunió és Finnország ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződése megfelel mindkét ország érdekei­nek és a béke és a biztonság megszilárdítását segíti elő Eu­rópa északi részében. A szerződés jó alapul szolgál a jó­szomszédi viszony kialakításához. Szükséges, hogy e szerződést ne csak a mi kormányunk hanem Finnország kormánya is töretlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az általá­nos feszültség enyhítésére töreked­ve — beleegyezett az Izrael állam­mal való diplomáciai kapcsolatok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe vette, hogy Izrael kor­mánya kötelezettséget vállalt, hogy ,,Izrael nem vesz részt' semilyen szö­vetségben vagy egyezményben, amelynek agresszív céljai vannak a Szovjetunióval szemben“. Remél­jük, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elő fogja segíteni az együttműködést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, amelyek szerint az Iz­raellel való diplomáciai kapcsolatok helyreállítása állítólag a Szovjet­unió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormánymik kezdeményezést tett; abban az irányban, hogy hosszas szünet után nagyköveteket cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a kát országgal való viszonyban és hasznos eredmé­nyeket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megjaví­tását. Természetesen az államok közötti kapcsolatok csak akkor erő­södhetnek, ha a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket teljesítik. A ked­vezően fejlődő szovjet-olasz kapcso. laKk esetén Olaszország nagy ne­hézségekkel küzdő ipara jelentős tá­maszra találhatna ar, államaink kö­zötti gazdasági kapcsolatok javulá­sában. Kölcsönösen előnyös egyez­mény alapján Olaszországot elláthat, núnk szénnel és gabonával és ipara számára megrendeléseket biztosít­hatnánk. Ne,m kétséges, hogy ez elő­segítené az olasz nép élet sziavonalú­nk javulását. Minden ország népei reményked­nek abban, hogy a koreai fegy­verszünet. aláírása fontos hozzá­járulás a béke és a biztonság megerősítésének ügyéhez, minde­nekelőtt a Távol-Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális je­lentőséget nyer az összes távolkeleti államok közötti kapcsolatok rendezé­se és közöttük a Japánnal való kap­csolatok rendezése. Ezen az utón ko­moly akadályok mutatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Államok meg. szegték a szövetségesek között a há. ború alatt és a háború után kötött egyezményeket és Japán nemzeti függetlenségének elfojtására, kato. nai támaszponttá alakítására irá­nyuló politikát folytatnak. A japán nemzet egészséges erői egyro inkább felismerik: lo kell küzdeniük a fennálló akadályokat cs meg kell védelmezniük az ország nemzeti füg- getlenségót. Megértik, hogy csak ilyen utón lehet biztosítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpo­litikai és a megfelelő gazdasági kapcsolatokat a szomszédos államok­kal. Azok a lépések, amelyeket) Ja­pán ezen az utón tesz, a Szovjet­unió és minden békeszereiő nép együttérzésével és támogatásával találkoznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jelentékenyen hozzájárult a békeszerető országoknak a ko­reai háború megszüntetését szol­gáló erőfeszítéseihez, Indiához fűződő kapcsolataink erősödnek, kulturális és gazdasági kap­csolataink fejlődnek. Keméljük, hogy á továbbiakban In­dia és a Szovjetunió kapcsolatai a barátságos együttműködés jegyében tovább erősödnek és fejlődnek. A Szovjetunió nagy jelentőségei tulajdonit, annak hogy Pakisztán­hoz fűződő kapcsolataink .sikeresen fejlődtek. Biztosítottuk a két állam mindenoldalú kapcsolatainak meg­szilárdulását, Ez kétségtelenül pozi­tív szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssátétele szempontjából. A szovjet kormány következete­sen folytatja a gazdasági kapcso­latok kiszélesítésének politikáját a külföldi országokkal. Növekszik azoknak az országok­nak száma, amelyekkel a Szovjet­uniónak kereskedelmi kapcsolatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaival lebo­nyolított áruforgalom is. Kereske­delmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgal, Finnországgal, Iránnal, Dániával, Görögországgal, Norvégiával, Svédországgal, Argon, tinával, Izlanddal. fizetési egyez­ményt Egyiptommal. Sikeresen ha­ladnak a tárgyalások több más ál­lammal is. Szándékunk, hogy még nagyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió és a külföldi államok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthetők és idejénvalók több or­szág üzleti köreinek törekvései arra, liógy a nemze'-közi áruforgalom ut- jából elhárítsanak mindenfajta meg­különböztető intézkedést, amely szü. kiti a világkereskedelmet. Régóta megérett a szükségesség, hogy hely. reálljanak a normális kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok kö­zött, amelyek számára az árucsere- forgalom szilárd hagyomány. Min.* derűd, aki helyesen úgy véli. hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzet­közi kereskedelem egészségesebbé válását. A Szovjetunió kormánya elsőrendű jelentőségei tulajdonit a demokra­tikus tábor országaival való kapcso­latok további megerősítésének. Eze­ket a kapcsolatokat' a szoros együtt, működés és az igazi testvéri barát­ság jellemzi. Hatalma^ és megbonthatatlan ba­rátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kinai Népköztársasággal; gyors ütemben és jelentős mértékben növekednek e két ország gazda­sági és kulturális kapcsolatai. Bővül és erősödik a Szovjetunió sokoldalú együttműködése Len­gyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Mon­gol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal. Állandóan erősödnek baráti kap­csolataink a Nemeit Demokratikus Köztársasággal, a Szovjetunió se­gítséget és támogatást nyújt és nyújt továbbra is a Német Demo, kratikus Köztársaságnak, amely az egységes, békeszeretö, demokratikus Németországért folyó harc támasza. A demokratikus tábor egyik döntő előnye — és ebben elvileg különbö­zik az imperialista tábortól —, hogy nem marcangolják belső ellentétek és harcok, hogy erejének és haladá­sának döntő forrása a demokratikus tábor valamennyi országának ér­dekeiről való kölcsönös gondoskodás és a szoros gazdasági együttműkö­dés. Éppen ezért­a demokratikus tábor országai­nak baráti kapcsolatai és testvéri együttműködésük töretlenül fej­lődni és erősödni fog. A Szovjetuniónak és az egész demo­kratikus tábornak a békéért ví­vott tevékeny és céltudatos harca bizonyos eredményekkel járt. ^ nem­zetközi helyzetben bizonyos változás történt. A feszültség fokozódásának hosszas időszaka után, a háború utáni években először vált érezhetővé a nemzetközi lég­kör enyhülése. Az emberek százmillióiban egyre in­kább szilárdul a remény, hogy meg lehet találni az utat a vitás és meg­oldatlan kérdések rendezéséhez. Ez tükrözi a népeknek a tartós és ál landó békére való mélységes törek­vését. Feltétlenül látni kell azonban, hogy vannak erők, amelyek a nem­zetközi feszültség enyhülésének po­litikája ellen cselekszenek, megpró­bálják mindenáron meghiúsítani ezt a politikát. Éppen ezért volt a hu­zavona a koreai fegyverszüneti tár­gyalásokon, ezért létesülnek katonai felvonulási területek Nyugat-Néimt- országban és Japánban, ezért szer­veznek provokációkat a demokratikus tábor országai ellen, ezért folyik az atomzsarolás politikája. Az agresszív körök makacsul szembeszállnak a nemzetközi helyzet enyhülésével, mert- félnek, há az események alaku­lása ezen a vonalon halad, akkor csökkenteni kell a fegyverkezési haj­szát, amely hatalmas profitot hoz a fegyvergyárosoknak és mestersége­sen 'taríja fenn az ipar foglalkoz­tatottságát. Reszketnek mesés pro­fitjaikért. Ezek a körök attól is félnek, hogy a nemzetközi légkör feszültségének enyhülése esetén újabb és újabb embermilliók értik meg, hogy az északatlanti tömb, amelyet) állítólag védelmi célokra hoztak lé'-re, a valóságban a béke ügyének legnagyobb veszedelme. Az agresszív körök arra is számítanak, hogy mig most, a feszült nemzet­közi helyzetben az északatlanti töm­böt belső harc és ellentmondások mardossák, addig e feszültség eny­hülése a tömb szétesésére vezethet. Teljesen .nyilvánvaló, hogy a bé­keszeretö erők mellett a világban működnek olyan erők, amelyek túl­ságosan odakötött'ék magukat a nem­zetközi helyzet kiélezésének politiká­jához. Ezek az evők háborúra ala­pozzák számításaikat, a béke nem felel meg nekik. A feszültség eny­hülését szerencsétlenségnek tekintik. Kalandoruton haladnak és agresszív politikát folytatnak. E politika szolgálatába állították az úgynevezett ,,hidegháború stra­tégiáját“ és a nemzetközi provoká­ciók minden fajtáját. A nemzetközi kapcsolatok története nem látott még­olyán méretű aknamunkát, olyan durva beavatkozást az államok bel- ügyeibe, olyan rendszeres nemzet­közi provokációkat, amilyeneket mos­tanában folytatnak az agresszív erők. A dolog odáig jutott, hogy egyes amerikai körök a kormánypolitika színvonalára emelték a szuverén országok törvényes kormányai ellen folyó aknamunkát. E célból az Egyesült Államok állami költségvetéséből hatalmas összegeket juttatnak arra, hogy a társadalom söpredékéből diverzáns bandákat- to­borozzanak. E bandákat azután a demokratikus ország-okba küldik, hogy ott kártevő munkát végezze­nek. E célból kormányszervezetek hálózata létesült, e szervezetek egy­másután követik ol a nemzetközi pro­vokációkat, a békeszerető országok elleni erőszak és a gyűlölőt kultuszát propagálják. Jellemző, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke mellett működő, ^pszi­chológiai háború kérdéseivel foglal­kozó bizottság“ éppen akkor tette közzé hivatalos jelentését, midőn le- hetőség nyílt a nemzetközi helyzet komoly enyhülésére. Egy gondolat, egy következtetés hatja él ezt az egész dokumentumot: az Egyesül1 Államok egész külpolitikai tevékeny­ségének a továbbiakban még na­gyobb mértékben kell szolgálnia „a hidegháború“, vagy a ,.pszicholó­giai“ háború érdekeit. Mivel kell foglalkoznia az ameri­kai diplomáciának a jelentés sze­rint? Kiderül, hogy: — „hideghá­borúval“ . Mit kell szolgálnia az Egyesül: Államok kereskedelmének és gazda sági tevékenységének? ^ .hideghá­borút“. ; Milyen feladatok megoldására í j szolgálnak az Egyesült Államok I kulturális kapcsolatai más orszá- 1 gokkal? ,,hidegháború“ feladat t aira. A tények azt bizonyítják, hogy a ,,hidegháború“ politikája egyre in­kább arra vezet, hogy a normális diplomáciai kapcsolatokat a pa­rancsolgatás politikája váltja fel, a „hidegháború" politikája egy­re inkább dezorganizálja a nem­zetközi kapcsolatokat; mestersé­gesen kiélezi az országok közötti kapcsolatokat. A „hidegháború“ politikájának végrehajtása -erén mutatkozó mér­hetetlen buzgalom arra vezet, hogy e politika végrehajtói lábbal tipor­ják az államok közötti kút útkap­csolatok elemi törvényeit és e téren gyakran nevetséges helyzetbe kerül­nek. Nemrégen az egész világ tanú­ja volt aunak, hogy a „hidegháború“ hirhedt- straf égiáját alkalmazták még az Amerika és a Szovjetunió csa­patai közötti sakkmérkőzés rendezé­sének kérdésében is. Az igazság­ügyi minisztérium és a külügyminisz­térium megfosztották az amerikai sakkozók által vendégül hivott szov­jet sakkozókat attól a jogtól, hogy pihenni kiutazzanak a szovjet EiSTSz- • képviselet villájába, Glencoe város­ba, amely 12 mérföldre van New Yorktól. Mint ismeretes, a Szovjet, unióba látogató külföldi vendégek ezrei, köztük amerikaiak is utaz­gatnak az országban és elmehetnek például Taskentbe, Tbiliszibe, Ki- evbe vagy más vidékekre. Kiderül, hogy az Egyesült Államokban a meghívott vendégek közlekedését 12 mérföldön belül tilalmazzák, mig a Szovjetunióban a külföldi vendégek szabadon megtehetnek ezer mérföl­deket, Hogy mernek ezután a Szov­jetunióban. lévő „vasfüggönyről“ fe­csegni? A nemzetközi események fej­lődése azt mutatja, hogy a „hideg­háború“ politikája, a nemzetközi provokációk politikája megmérgezi a nemzetközi légkört. Egyes magasan álló, de — enge- delemmel szólva — szűklátókörű óeeánontuli személyiségek a nemzet­közi helyzet* kiélezésének irányvona­lát követve gyengeségünk megnyil­vánulásának tekintik a Szovjetunió­nak azt a törekvését, hogy biztosít­sa a népek közti bakét, gondoskod­jék a nemzetközi feszültség enyhü­léséről. Éppen ez az esztelen felte­vés magyarázza meg azt, hogy az- Ameiíkai Egyesült Államok egyes körei nyilvánvalóan értelmetlenül nyúlnak hozzá a vitás nemzetközi kérdések megoldásához, ez magya­rázza meg zsaroló és mindenfajta kalandokba bocsátkozó politikájukat. Persze, ebben a „filozófiában* * nincsen semmi uj sem. A világnak még nem volt ideje elfeledni, hogy nem más, mint Hitler bocsátkozott országunk elleni bűnös kalandba ab­ból az esztelen számításból kiindul­va, hogy a Szovjetunió „agyaglábu kolosszus“. Ismeretes, hogy ez a né­met fasizmus teljes bukását eredmé­nyezte. Engedtessék meg, hogy megkér­dezzem: milyen alapon ismétlik most meg egyes amerikai politiku­sok a Szovjetunió gyengeségét em­legető szólamokat? Egyetlen józanul. gondolkodó em­ber sem fogja tagadni, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete jelenleg szilárdabb, mint valaha, hogy velünk együtt testvéri egy­ségben halad a hatalmas demo­kratikus tábor, hogy a szovjet állam következetes harca az új háború veszélye ellen hatalmas tekintélyt és bizalmat biztosított számára az embermilliók szemé­ben a világ minden országában. Még országunk leggonoszabb el­lenségei is elismerik, hogy a második világháború befejezése után a Szov­jetunióban évről évre jelentős mér­tékben fejlődik a gazdaság, a kuittt. ra és a nép jóléte, a szovjet társa­dalom egysége még sohasem volt olyan összeforrott, a szovjet népek testvéri barátsága még sohasem volt olyan erős és megbonthatatlan, mint most. Igaz, külföldön akadtak olyan politikusok is, akik országunk gyen­gülését látták abban, hogy leleplez. ,ük és ártalmatlanná tettük Beriját, a nép ellenségét. De ezek rövidlátó politikusok. Mindenki szántára vi. lógós, hogy az, hogy olyan hamar és idejeko. rán sikerük leleplezni és ártal­matlanná tenrd az imperializmus megrögzött ügynökét, ez egyálta­lában nem tanúskodhat a szovjet állam gyengüléséről. (Folytatás a í. oldalon) 1953. aug. 12. Szerda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom