Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Varsányi Péter István: Egy protestáns "Nagytanoda" a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914
Dessewffy a Sáros megyei Margonyán, Leiningen-Westerburg Borosjenőn nyugodott. Egyedül Vécsey gróf volt található az aradi köztemetőben. A református tanintézet „hazafias tisztének ösmcrte” 1879. április 24-én „alattvalói hűséggel” emlékezni meg a „dicsőségesen uralkodó király”, Ferenc József és a „hódoló szeretettel ünnepelt királynénk”, Erzsébet házasságának negyedszázados évfordulójáról. De ne feledjük: megváltoztak a politikai körülmények, ez már a dualista monarchia kora. A kiegyezés — cs ami utána következik A gimnáziumok nyolcosztályúvá alakítására — az idő sürgetésével -— már 1866- ban gondoltak a református középiskolák elöljárói. A politikai viszonyok azonban egyelőre várakozásra intettek. 1867-ben létrejött a kiegyezés, most már országos igény jelentkezett a középiskolák szervezetének és tanügyének a törvényhozás útján történő rendezése. A középfokú oktatás állami rendezéséről szóló törvénytervezet egy évvel a népiskolai törvény után elkészült (1869) — még Eötvös József miniszter koncepciójának megfelelően. Vitája viszont csak akkor kapott új lendületet, amikor Trefort Ágoston került a miniszteri székbe (1873). A református egyház megpróbálta megelőzni a várható intézkedéseket („Középiskolák szervezete és tanterve. Középiskolák belrendtartására és fegyelmezésére vonatkozó szabályok” 1881.); nagyon jól tudták azonban, hogy nem nélkülözhetik az „állam gondozó kezét..., az élet compromissumot kíván”. Azzal nyugtatták magukat, hogy az addig beterjesztett törvényjavaslatok közül egy sem ment el „...az autonómia respectálásában azon pontig, ameddig a jelenlegi”.29 A középiskolai törvényt (30. törvénycikk) 1883-ban fogadta el az ország- gyűlés. A vásárhelyi gimnáziumban mindaddig, amíg az állami segélyt meg nem kapták (1884. március) az egyetemes konvent tanterve szerint tanítottak. E tanterv szerint a nyolcosztályú gimnázium célja: „az egyetemes és általános emberies és nemzeties műveltségre” való előkészítés. A gimnázium alapjellege — szögezik le félreérthetetlenül — „...a humanisztikus képzés, ami a realiránynak áldozatul nem hozható”. Az alsó (I—IV.) osztályokban az osztályrendszer, a felsőkben (V-VIII.) a „mérsékelt szakrendszer” alkalmazandó. Az 1883:30. törvénycikk az összes középiskolára kiterjedt. A református egyetemes konvent e törvény szerint középiskolái számára egyetemesen kötelező tantervet készítet, amit a közoktatásügyi kormányzat is megerősített. Futó 29 Debreceni Protestáns Lap 1881. 285
