Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

1930. november 9. 1930. november 23 1931. október 18. 1931. november 29 1932. november 27 1934. január 4. 1935. április 7. 1929. november 24, 1930. február 23. 1930. május 4. Bethlen Gábor Virág Benedek Katona József Szent Imre Kisfaludy Károly Kazinczy Ferenc Szent Erzsébet Arany János Madách Imre II. Rákóczi Ferenc Halál. 300. évf. Halál. 100. évf. Halál. 100. évf. Szent Imre-év Halál. 100. évf. Halál. 100. évf. Halál. 700. évf. Halál. 50. évf. Halál. 60. évf. Halál. 200. évf. A jelzett időszak alatt, 1926. október 31-cn emlékeztek meg a mohácsi csatavesztés 400. évfordulójáról is. Az összesen 18 emlékünnepségnek pontosan a felét író vagy költő emlékének szentelték. Meglepő, hogy Ady Endréről is megemlékeztek. Öt alkalommal történelmi személyiség évfordulóját ünnepelték, II. Rákóczi Ferencről két ízben is megemlékeztek. Szent Imre és Szent Erzsébet megünneplése a klerikális befolyásolás meglétét jelzi. Szendrey Júliáról kerek évfordulója mellett azért is emlékeztek meg, mert zalai születésű volt. (Keszthely, Újmajor). Virág Benedek életének is volt kanizsai vonatkozású mozzanata: a gimnázium diákja volt 1767—1771 között. Az ünnepségeket — melyek közül néhányat a liceális előadások közé soroltak — változó színhelyeken rendezték meg. Három esetben színházi előadás egészítette ki az ünnepséget. A mohácsi csata évfordulójának alkalmából Voinovich Géza 1922-ben megírt történelmi drámáját, a Mohács címűt játszották a színházban.

35 A Bem József ünnepély alkalmából Herczeg Ferenc: Költő és a halál című egyfelvonásos történelmi színjátékát mutatták be, amely a segesvári ütközet előtti napon játszódik. Bem ugyan személyesen nem jelenik meg a színpadon, de neve sokszor előfordul és gyakran utalnak is a tábornokra. 1930-ban, a Katona-ünnepséget követően a Bánk bán szerepelt műsoron, a Pécsi Nemzeti Színház előadásában. A Zalai Közlöny némi lokálpatriotizmussal így kommentálta az ünnepséget: „Országos ünnep a Bánk bán költője halálának centenáriuma, a vidéki városok közül mégis alig néhány szentelt egy napot emlékezetének. Nagykanizsa Katona József ünnepét is megülte, aminthogy — mióta a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör életre lendült — az irodalom és a művészet minden vonatkozásában bekapcsolódik az országos ünnepekbe, hogy távol a fővárostól is minél szélesebb talajban elvesse nemzeti kultúránk értékeinek öntudatát és az általános művelődésre nyisson minél gyümölcsözőbb területeket."

37 Az ünnepség megemlékező beszédjét Gárdonyi Lajos, a „Keszthelyi Hírek" című lap szerkesztője mondta el. A műsorból ezúttal sem maradhatott PAz állandó színház felépítése előtti közel 150 év színházi eseményeit foglalja össze az alábbi tanulmány: Dobó László: Nagykanizsa színházi múltja. (1781— 1927). Kézirat. 89, 9. p. À Thury György Múzeum az A 1369—83 leltári szám alatt őrzi. 37 Zalai Közlöny 1930. május 6. 2. p.