Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

ki a megzenésített Hitvallás-nemzeti ima, amely az ünnepségek állandó programpontja volt, gyakrabban hangzott el, mint a Himnusz, vagy a Szózat. LICEÁLIS ELŐADÁSOK A ZMK tevékenységének legszámottevőbb területe volt az úgynevezett liceális előadások évadonként ismétlődő sorozatának megszervezése, megtartása. Hasonlóan a tanévek, illetve a színházi évadok időbeosztásához, ősztö

1 tavaszig tartott egy-egy sorozat. Egy évadban általában 20—22 alkalommal került sor liceálisra, október végén, vagy november elején kezdődtek és március végén fejeződtek be. A szokásos megrendezési nap vasárnapra esett, de elég gyakori az „átcsúszás" más napokra. Évadonként egy-két alkalommal képek vetítésével tették színesebbé a programot. A megítélés, értékelés az előadások színvonaláról. Csak ritkán fordult elő, hogy a Zalai Közlöny az tekintetében igen kevés a rendelkezésre álló adat, hiszen csak az időpont, az előadás címe és az előadó ismert, ezért nem lehet biztos ítéletet mondani előadás után folytatásokban lehozta a liceális szövegét. A szólamok hangoztatása a „neobarokk" egyik jellegzetessége volt, erre példa Bartha István kegyesrendi tanár Virág Benedekről szóló előadásának néhány részlete: „Magyar Századok magyar sorsokat rejtegetnek. A magyar múlt sok drága, szent emléket ölel szeretve magához. Ezekből egyiken-másikon fennakad a múltba merülő tekintet. S a múltmerengés egy jobb kor után fájó nosztalgiáját jó, ha olykor az újrafölfedezés, a helyes átértékelés öröme váltja fel... Ki volt hát Virág Benedek? ...költő volt, a nemzeti lélek tüzes ébresztője, római lelkű magyar Horác, kinek lelke finom hárfáján hangot ad a XVIII. sz. minden hazafias mozgalma. Ember volt nem utoljára, erőslelkű, önérzetes ember, kinek gazdag osztályrésze a szegénység s a szenvedések kelyhes keserű bora lett.. . Minden erejét a nemzeti szellem, nyelv, dicsőség emelésére ajánlja fel. Ezért lesz pap-tanár, mert itt jobban élhet nagy-nevelő-tani tó feladatának .. . Élete közös emberi sors, átlagos jelenség annak, aki nem jár nyitott szemmel. Ez az igénytelen élet azonban maradandó kincseket, örök nagy értékeket hagyott nemzetére, amelyet annyira szeretett. Ezekben él Virág emléke, míg porlani kész, feledékeny emberi szív dobog a földön."

38 Ilyen volt a korszak hivatalos stílusa, ilyenek lehettek az előadások is. Ugyanakkor fontos ismereteket hordoztak, hozzájárultak az általános műveltség emeléséhez. A hallgatóság létszámáról semmilyen adat sincs, de az ingyenesség biztos, hogy vonzerőt jelentett. Az előadások tematikája igen változatos volt. Az 1920—1944 közötti időszak alatt — a rendelkezésemre álló források szerint — 240 alkalommal 251 liceális előadást tartottak. Az előadásokat 12 csoportba sorolva megállapítható az egyes témakörök gyakorisága: * Zalai Közlöny 1930. február 26. 2. p. 1930. február 28. 2. p.