Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében

róság által igazolták; ennek rendszerinti képviselője pedig a bíró és a jegyző volt. Az 1869-ben Kiskanizsán járt összeírok jegyzőkönyve érdekes esetet örökített meg. Megállapították, hogy mivel Kiskanizsa Nagykanizsától mind közigazgatási, mind törvénykezési tekintetben teljesen különálló, az előbbi szolgabírói hatóság alatt áll. Ebből következően pedig „Kiskanizsán képviselő választási szavazatot nem ád a 300 forintos ház, vagy ennyit érő birtok, mint a királyi és törvényszékkel bíró mezővárosokban, hanem az 1848: V. tc. 2. § a) pontja szerint Kiskanizsán képviselőválasztási szavazatot csak azok kaphatnak, kik a törvény szavai szerint 1 4 úrbéri telket vagy hasonló kiterjedésű birtokot bírnak."

11 Ennek megfelelően is jártak el, a többi cenzus értelmezése változatlan maradt. 1848-ban Kis- és Nagykanizsát még együtt írták össze. 1861től 1869-ig nincs adatunk, 1872-ben azonban már külön jegyzékeken szerepel a két helység. A központi választmány mindenesetre már 1869-ben is helyesnek találta az összeírok eljárását, talán mert mindössze 55 személyről volt szó. Közülük ketten. Sommer György és Magyar Péter iparosok legény nélkül dolgoztak, négynél (Gyula István, Fülöp Péter László, Németh György és Flombolt György) nem találunk semmilyen megjegyzést. Ezeket valamely egyéb feltétel hiánya miatt utasíthatták el, mivel a többi 49-nél csak a telekkönyvi szám szerepel. Utóbbiak nyüván ez alapján igyekeztek választójoghoz jutni, !:evésnek bizonyulhatott azonban földjük. A kanizsai választókerületben csupán néhány helységben

12 és összesen 24 fő került az elutasítottak listájára. Valamivel több helységből, de még kevesebb a baksai kerületben.

13 A reklamációs ülések A központi választmány 1869-ben március 10-től tartotta a panaszosok ügyeinek tárgyalásait, de már március 5-i ülésén foglalkozott néhány folyamodvánnyal.

1

'

1 Az Iborfia község nevében bírája és esküdtjei

15 által beterjesztett panasz a falunak az összeírásokbóli kimaradását sérelmezi. A választmány határozatában elutasította a kérelmet, mondván: a választókerületi beosztások még 1848-ban történtek, azóta azon módosítás nem esett. Az összeírások nagy nyilvánosság mellett való kihirdetése rendben megtörtént, a törvény 20. §-a szerint pedig, aki meg sem jelenik az összeíró küldöttség előtt, az felvételt már nem nyerhet. Kiskanizsa elöljárói — mint az várható volt — panasszal éltek a Belügyminisztériumba, ám az nem foglalkozott érdemben az üggyel. Áttette elintézés "ZML. közp. vál. jkv. 1869. március 10. Esztergály, Gelse, Kis-Rada, Pacsa, Rád. |;

A visszautasítás 19 főt érintett, az alábbi helységekben: Baksa, Barabásszeg, Győrfiszeg, Kustánszeg, Nova, Náprádfa. Ramocsa, Szentgyörgy-Völgye, Szilvágy, Szombatfa. Az indokok hasonlóak a többihez. 11 1861- és 1865-ből nem maradtak fenn a vonatkozó jegyzőkönyvek, az 1872-es pedig rendkívül sommás. 15 Varga Ferencz, Ábrahám Ferencz, Király János.