Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - V. Papp Remig: A magyarországi ivóvízellátás adatai

A MAGYARORSZÁGI IVÓVÍZELLÁTÁS ADATAI 401 A községi vízvezetékek rendelkezésemre álló adatait a II. táblázatban foglaltam össze. A kimutatás annyira hiányos és az adatok annyira különneműek, hogy az összeadást és átlagok képzését itt teljesen elhagytam. A trianoni országterületre vonatkozóan itt is megismétlem az 1937-ben közölteket. Azóta — tudomásom szerint — csak Hévízszentandráson és Balatonalmádin épült vízmű, a reájuk vonatkozó adatokat azonban, sajnos, nem tudtam megszerezni. A felszabadult területek tekintetében az 1928. évi cseh vízmű-statisztikára támaszkodtam, mert nem akartam a községi elöljáróságokat kérdőívekkel zaklatni. Szembetűnő, hogy a hazatért Felvidék valamennyi felsorolt vízmüve a világháború előtt, tekintélyes részben államsegéllyel épült. A csehszlovák uralom első évtizedében nem juttatott egyetlen vízvezetéket sem a magyarlakta vidékeknek. Az 1928 után netalán épült vízművekről nincsenek adataim. A csehszlovák állam nagy súlyt vetett ugyan az ivóvízellátás fejlesztésére és működését a legszélesebb körökben nagy hírveréssel kísérte, mégis tévedés volna azt hinni, hogy a magyar uralom alatt a vízellátás kérdését elhanyagolták volna. A cseh statisztikában szereplő 120 vízműből 98 a megszállás előtt épült. Érdeklődésre tarhat számot a cseh statisztika alapján összeállított III. táblázat is, amely a még 1918 előtt létesült felvidéki városi vízművek adatait foglalja össze. Látható belőle, hogy a Felvidéknek III. TÁBLÁZAT. Az 1918 etött épült felvidéki városi vízmüvek adatai. A „Statistika vodovodu Öeskoslovenské republiky die stavu v. 1928." alapján. Sorszám A város neve Lakosainak száma A vízmű A vízzel ellátott házak száma Csővezeték hossza m. Sorszám A város neve Lakosainak száma építési éve bővítési éve A vízzel ellátott házak száma Csővezeték hossza m. 1. Bárt fa 6.593 2. Besztercebánva .... 11,000 1894 — 680 16,000 3. Eperjes 12,000 1907 1927 1,490 34.000 4. Gölnicbánya 3,883 1909 — 821 5,333 5. Igló 11.207 1896 1912 2,904 22,050 1927 6. Késmárk 7,216 1908 1917 675 6,441 1926 7. Körmöcbánya 4,500 1885 1914 528 12,450 1925 8. Leibic 2,786 1853 1861 509 3,100 1904 9. Lőcse 8,000 1898 1900 871 23.900 10. Pozsony 94,000 1886 1912 3,650 113,700 1923 11. Rózsahegy 13.000 1904 1921 800 30,000 12. Selmec- és Bélabánya 13,249 1880 1898 2,241 22,600 1926 13. Trencsén 12.0Э0 1911 1915 600 22,600 1923 14. Újbánya 4,785 1848 1897 1,033 5,000 15. Zsolna 13,000 1907 1912 680 31,140 Vízügyi Közlemények. 20