Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - V. Papp Remig: A magyarországi ivóvízellátás adatai

402 PAPP RÉMIG (valószínűleg a könnyebb vízbeszerzés miatt) jóval nagyobb ivó vízkultúrája volt, mint az Alföldnek és a Dunántúlnak és azt is igazolja a táblázat, hogy Magyarország — sokszor a törzsökös magyarság hátrányára — mennyire gondozta és fejlesztette a nemzetiségi vidékeket. A cseh statisztikának egyébként hiányossága, hogy nem választja szét a közösség használatára rendelt központi vízműveket és a magánvízvezetékeket, hanem felöleli az ipartelepek (dohánygyár, papírgyár stb.) és bányák vízműveit is. Föl kell sorolnom azonban adatai közül néhány érdekesebbet. A Besztercebánya melletti Zólyomszászfalu (Sásová) első vízvezetéke 1800-ban épült, a második 1860-ban. Az újbányái 5 km hosszú csőhálózattal rendelkező vízművet 1848-ban építették. Leibicen 1853-ban épült vízvezeték. Ettől kezdve a vízvezeték és vízműépítés üteme meggyorsult : 1861—70 közt 1, 1871—80 „ 1, 1881—90 ,, 9, 1891—1900 „ 15, 1901—1910 „ 36 és 1911—1919 „ 25 vízmű, ill. vízvezeték épült. Az 1920—28 között épült vízművek és vízvezetékek mind kisebb terjedelműek, csőhálózatuk hossza egyenként 2—4 km között mozog. Nagyobb községi vízműépítési tevékenység volt 1928—38 között, tetemes állami támogatással, amelynek a visszacsatolt területekre eső eredményeit későbbi statisztikai adatgyűjtésnek kell tisztáznia. Nagyobb terjedelműek a már meglévő városi vízművek hálózatbővítései és korszerűsítő építkezései. Kibővítették és részben átépítették a vissza nem csatolt területen lévő városok vízművei közül Pozsonyét, Selmecbányáét, Késmárkét, Körmöcbányáét, Eperjesét, Rózsahegyét és Trencsénét. A visszatért városok közül még a cseh uralom alatt teljesen új vízvezetéket kapott Munkács és Ungvár városa. b) Körzeti vízvezetékek. A körzeti vízvezetékeket a II. táblázatban felsorolt községi vízművektől аъ különbözteti meg, hogy magántársaságok tulajdonában lévő létesítmények, amelyek csak a társaság tagjait látják el, míg az előbbiekhez bárki, akinek ingatlana a csőhálózat mentén van, csatlakozhatik. Másik lényeges megkülönböztetés az, hogy a vízműveknél a vízbeszerzés helyének nagyobb magasságban való megválasztásával, vagy szivattyúk segítségével biztosítják a tűzoltási magasságnak megfelelő víznyomást ; ezzel szemben a körzeti vízvezetékek csupán az artézi vizek csekély természetes nyomásával dolgoznak és így tűzoltás szempontjából — különösen tartalékmedence híján — alig vehetők figyelembe. Az alábbiakban felsorolom azokat a városokat és községeket, amelyekben — tudomásom szerint — körzeti vízvezetékek vannak. Ahol rendelkezésemre áll az egy-egy községben létesült körzeti vízvezetékek száma, vagy valamely más adat, zárójelben közlöm. 1. Balassagyarmat (1, MÁV) 2. Baja (9) 3. Békéscsaba (32) A) Városok. 4. Cegléd (2) 5. Csongrád (20) 6. Gyula (1, 8 házat lát el)