Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan
73 A kiszámított adatok közül eddig általában csupán a napi fejadagot szokták figyelembe venni, pedig igen jellemző adatok az egy lakosra eső közcső hossza és az egy házicsatlakozásra eső lakosok száma is. Ezekkel egyrészt a szolgáltatott adatokat lehet megítélni, másrészt pedig a jövő feladataira és az újabb tervezésre vonatkozóan lehet hasznos tanulságokat levonni. Csak példaképen említem meg azt, hogy lia a vízzel ellátott lakosság számát túl magasra becsüljük, úgy ez a napi vízfogyasztásban, az egy lakosra eső közcső hosszában és az egy házicsatlakozásra eső lakosok számában azonnal kedvezőtlenül jut kifejezésre. A táblázatban fölsorolt városok közül nincs önálló vízműve Kispestnek és Pestszenterzsébetnek, amelyek Csepel községgel együtt a Wekerle állami lakótelep vízművéből kapják vizüket és így ezek a városok és községek az ú. n. csoportos vízművek (Gruppenwasserversorgung) fogalma alá tartoznak. A Wekerle-telepi vízmű el fogja látni később Pestszentlőrinc várost is és így Nagy-Budapest déli részén egy újabb vízellátási központ fejlődik ki, ami feltétlenül előnyös. A csoportos vízművek közé tartozik a budafoki is, amely Budatétény községet és a Nagytétényhez tartozó Baross Gábor-telepet is ellátja vízzel. 1 Nincs önálló vízműve a magyar területen maradt Komáromnak sem, amely a cseh területen lévő Komáromból kapja a hidon lefektetett csővezetéken át a vizet. A megmaradt városrész vízellátásában változás nem történt. A telep az elszakítás óta is szolgáltat a magyar városrész részére vizet, kezdetben hallgatólagos, majd utóbb írásba foglalt megállapodás alapján. A megállapodást a magyar Komárom és a cseh Komarno városok kötötték, majd többször meghosszabbították. 2 A magyar városok ivóvízellátásának legsürgősebb föladatai közé tartozik, hogy Komáromban önálló vízművet létesítsünk. Az egyes városok vízműveinek leírása részben megtalálható a Jendrassik— Bolberitz-féle rövid összeállításban, részben a Városok Lapja, Városfejlesztés és Városkultúra c. folyóiratok különböző évfolyamaiban. Néhány vízműről, mint Budapest, Vác, Győr, Szolnok, külön hosszabb tanulmányok jelentek meg. Nagy nyeresége lenne a hazai közegészségügyi irodalomnak, ha a hazai vízművek történetét és műszaki ismertetését összegyűjtve egy kötetben meg lehetne jelentetni. A beérkezett egyes kérdőíveken megjegyzés gyanánt közölt adatok közül az érdekesebbek a következők. (A megjegyzés rovatban fültüntetett adatokon kívül) : Szegeden tulajdonképen kétféle vízvezeték van. A vizet 11 db 230—390 m mély artézi kútból nyerik, amelyeknek felszökő vize van. Az ilyen módon termelt víznek csak egy része jut a szivattyútelepre és a vízmedencébe, másik része közvetlenül a kútból kerül az alacsonynyomású vízvezetékbe, és az artézi kút nyomása szállítja el az egyes házakhoz, illetőleg az egyes telkekre. A kutak nyomása természetesen arra már nem elegendő, hogy az emeletekre is fölnyomja a vizet, ezért az alacsonynyomású vezetékek házicsatlakozásainál nyomásfokozó berendezésekre van szükség. A fogyasztott vízmennyiség végeredményben becslés eredménye, miután csak a magasnyomású vezetéken keresztül kiszolgáltatott víz mennyiségét lehet mérni. Pápán gravitációs vízvezeték van, amely azonban nem adott kellő nyomást, úgy, hogy 1936-ban Zarka Elemér terve szerint egy új nyomásfokozó berendezést állítottak föl. 1 Városkultúra, 1933. nov. 10., VI. évf. 21. szám. 2 Hajda városi főmérnök közlése.
