Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan

74 Szolnokon a legnagyobb vízfogyasztás 24 óra alatt 4500 m

3. Az 1910-ben épült vízműhöz annakidején négy derítőmedence épült és 28,500 m hosszú csőhálózat. A felszíni vizet timsóval fertőtlenítik, amiből m

3-kint eleinte 21 g, jelenleg 48 g szükséges. Ez a mennyiség jelentékenyen csökkenne, ha meg tudnák építeni a nyolcadik derítőmedencét, amelyhez azonban 62,000 P-re volna szükség.

1 Karcag megyei városnak a vízműcsőhálózatán kívül eső részét 18 darab 50—100 m mélységű, 3"-os anyacsővel bélelt Northon-rendszerű közkút látja el vízzel. Vác megyei város vízműve két övezetű, 50—50 m összemelőmagassággal. A víz tisztítására modern vas- és mangántalanító berendezése van. A vízmű Speyerkölcsönből épült 2,080,000 P költséggel. A szűrőkutak egy dunai szigeten vannak elhelyezve, a főnyomócsőnek a partra való vezetésére külön töltés készült a kis Dunaágon keresztül. Egerben 1935-ben még nem voltak vízmérők, ezek felszerelése 1936. májusában fejeződött be. Ez a fogyasztott vízmennyiség nagymértékű csökkenését vonta maga után, úgy, hogy értesülésem szerint az 1936. évi vízfogyasztás nem haladta meg az 1,100,000 m

3-t. Budapest Székesfőváros Vízmüveinek adatai a legnagyobb részletességgel fel vannak dolgozva és az adatok a folyóiratokban, valamint a főváros statisztikai kimutatásában bárkinek bőségesen rendelkezésére állanak. E helyen csupán azt említem meg, hogy a főváros 18,686 hektárt kitevő területéből 10,256 ha (54-8%), 30,950 épületéből 29,497 (95-5%) van a vízmű által ellátva. A vízmű általános bővítése folyamatban van és tervszerűen halad. Győr városának tulaj donképen két egymástól független vízvezetéke van. A táblázatban közölt és kizárólag ivó- és háztartási vízellátás céljait szolgáló vízművön kívül van egy ú. n. ,,haszonvíz"-vezeték, amely két szivattyútelepből és 11,625 m csővezetékből áll. Ez a vízmű nyers Duna-, ill. Rába-vizet szolgáltat az utcák, terek és parkok öntözésére és néhány gyár ipari vízszükségletének biztosítására. Az ilyen módon szállított ,,haszonvíz" mennyisége 1935-ben 209,292 m

3 volt ; ennyivel tehermentesítette az ivóvizet szállító telepet a haszonvízvezeték. A győri vízmű történetére és műszaki leírására vonatkozóan rendkívül érdekes összefoglalást találunk Farkas Imre műsz. tan. ,,Adatok a vízellátás gazdaságos voltának vizsgálatához" c. könyvében. (Győr, 1931.)

2 1 L. Varga József : Szolnok f. t. város vízellátása, 1903., 100 old., továbbá vitéz Bajor József oki. gépészmérnök, üzemigazgató jelentése a vízmű első 25 évéről. Városok Lapja 1935. ápr. 1. sz. 2 1918-ban a jelenlegi Magyarországtól elszakított területeken a következő városoknak voltak a háború előtt kiépített vízművei : » Abrudbánya Beszterce Besztercebánya Brassó Felsőbánya Fiume Késmárk Körmöcbánya Lőcse Nagybánya Nyitra Rozsnyó Selmecbánya Kolozsvár Segesvár Dobsina Trencsén Zsolna Temesvár Kassa Nagyszeben Dés Eperjes H j vidék Marosvásárhely Losonc Igló Komárom Nagyvárad Pozsony