Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

A HERNÁD MELLÉKVIZEINEK RENDEZÉSE. írta: TRÜMMER ÁRPÁD. I. A vízrendezés okai és előzményei. A Hernád-folyó alsó szakaszán levő jobbparti mellékvízfolyások rendezésének ismertetéséről van szó. E munkálatok szükségét tulajdonképtn a völgy geológiai kialakulása hozta magával, mert a pannóniai beltenger lefolyása után a Hernádmentén olyan völgyszelvény keletkezett, amelyben a főmeder nem a legmélyebb ponton képződött ki s így a mellékvizek egyrésze nem jutott a főmederbe. A Hernád-folyó főmedre ugyanis a Nyitra-folyóhoz hasonlóan a völgy baloldalán képződött ki, ami ellene szól a Baer-féle elméletnek. Utóbbi szerint ugyanis a délkörök irányába futó folyóvizek a föld forgásának hatására völgyeiknek meghatározott oldalán fejlődnek ki. így az északi félgömbön az észak-déli irányú vizek a völgy jobboldalán képezik ki medrüket. Ezt az elméletet több folyónál helyesnek találjuk. A Hernád völgyénél ettől eltérőleg bifurkációval találkozunk, mert a völgy jobboldalán lévő mélyebb részeken az úgynevezett Kishernád, illetve a völgy alsóbb részén a Bársonyos nevű mellékág fejlődött ki, míg a főmeder a völgyet szegélyező dombsor alján, a baloldalon talált magának utat. (1. ábra.) A jobboldali két természetes mellékágat az idők folyamán emberi beavatkozással egyesítették. Ez a jelenlegi Kishernád—Bársonyos malomcsatorna, amely a völgy jobboldalán folyik és az ide torkolló mellékvölgyek vizeit a főmedertől elzárja. Ez a helyzet a mult századokban még nem okozott gazdasági károkat, mert a Kishernád—Bársonyos környéke mocsaras terület volt, amelyben az árvizeknek az a része, melyet a mellékmeder nem tudott levezetni, szabadon szétterülhetett. A Kishernád—Bársonyos malomcsatorna kiépítése — mely minden valószínűség szerint a XVIII. század végén, vagy a XIX. század elején történt meg — a Hernád árvizeit a jobboldali mederrészből kizárta. Ennek következtében a mocsarak fokozatosan kiszáradtak, és pedig valószínűleg oly arányban, mint amily mértékben a Hernád-folyónak immár egyetlen — baloldali — medre, az egyesített árvízmennyiségek hatására fokozatosan kimélyült. Ez mindenesetre hosszabb időt vehetett igénybe, mert szóhagyomány szerint a Kishernád—Bársonyos mentén, Felsőméra—Encs községek környékén a mult század hetvenes éveiben még kacsázásra alkalmas mocsarak terültek el. Manapság e helyeken csak a magasabb Hernád-árvizek kiöntései utím vannak vizes területek, egyébként pedig a mocsárvilágnak nyoma sem maradd. A Hernád-folyó árvizei még ma is a völgy jobboldalát igyekeznek elborítani és a folyó jobbpartján vannak azok a mélyebbfekvésű partrészek (helyi elneve-