Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

99 „Tekintettel a vizszin-duzzadás nagyságára és a jégzaj elvonulásának nehézségeire, az albizottság a kotrás mérvét a szükséges kibövitéshez mérten az egyes folyamszakaszokban a következőleg állapitotta meg: az I. szakaszban Promontor felett a jelentékeny vizszin-cluzzaclás és a főváros közelsége miatt 3/Ö részben ; a II. szakaszban Promontor mentén, hol a viztömeg megfér ugyan, de a jégzaj meg szokott állani, egészen; a III. szakaszban Tétény és Érd között, hol sem a jégmentes árviz, sem a jégzaj nem mehet el duzzadás nélkül, de a duzzadás nem nagy 1/2 részben; a IV. szakaszban Ercsény táján, a hol a meder szintén rossz, mind a tiszta árviz, mind a jégzaj elvonulására nézve, de a nagy távolság miatt a fővárost kevésbé veszélyezteti s nagyobb mérvben a Csepel-szigetet fenyegeti 2/5 részben. „Ezenkívül szükségesnek tartja az albizottság, hogy az adonyi sziget mentén egy 2580 m. hosszú, a makádi erdő mentén egy 1700 m. hosszú vezérárok kikotortassék, továbbá a Bein szigeti erdőből 375 hold kiirtassék és a promontori ág medrében minden oldalfolyás eltöltessék, valamint hogy a folyammeder mindenütt, hol az 570 méteren tul elszélesedett, egy 0 felett 1.896 m. magas köhányás által 474 méterre összeszorittassék és végre hogy a Csepel-sziget alsó végéig a megyei terület ármentesitése végett a védtöltések kellő magasságban felépíttessenek. „Annak megállapítását, hogy a soroksári ág zárgátja helyébe minő és mily nagy nyílású végleges mü készíttessék, az albizottság a promontori ágban teljesítendő kotrások eredményétől teszi függővé és igy későbbi időre tartja fenn. A vámházon felöli dunaszakaszra nézve, a Duna medréről vele közlött keresztszelvény-rajzokból, valamint az 1876. és 1880-iki árvíz-színnek lejtmérése után készített átnézeti hosszszelvényböl azon meggyőződésre jutott az albizottság, hogy a vámházon felöli folyamszakaszban egy különleges vizszinduzzadás létezik, mely nem a soroksári zárgát következménye, tehát arra a promontori ág szabályozása kedvezöleg fogna ugyan hatni, de azt teljesen el nem enyésztetheti, hanem ez a íöváros menti árvizszorulatból ered és az árvizek növekedtével nagyobb és nagyobb arányokat ölt. „Ezen vizszin-duzzadást azonban a bizottság, mint olyat, melynél fogva a (-(-) 6.322 méteres viz legfeljebb (-[-) 6.954 méterre emelkedhetik, holott a főváros (4-) 8.218 méterig van az elöntés ellen biztosítva, a fővárosra nézve nem tartja veszélyesnek" s csak „azt tartja kívánatosnak, hogy az e szakaszbau folyamatban levő kotrások befejeztessenek, a mikor az idő folyamában eszközlendö felmérések biztosan kimutatni fognák, hogy utólag még hol és mely mérvű mederjavitási munkák volnának szükségesek." „Ezenkívül Buda-Ujlak és Ó-Buda városrészeket kívánja még a műszaki albizottság biztosíttatni egy (-{-) 8.22 (-f) 9.11 m. magas védtöltés-vonal által, mely a Margit-hidtől az ó-budai sziget alsó csúcsáig a födunaág mellett 13*