Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

100 vonulna el, onnan kezdve pedig a Filatori-árokig az óbudai ágat követné s végre innen az úgynevezett Filatori-földeken keresztül ivalakban a természetes magaslatokhoz kapcsoltatnék." Az albizottság illetőleg a vegyes bizottság javaslatait a miniszter magáévá téve, ide vonatkozólag a kővetkezőket mondja: „A műszaki albizottság, illetve a vegyes bizottság által javasolt és részéről is elfogadott szabályozási elv helyes volta mellett bizonyit azon körülmény, hogy az 1876-iki árviz lefolyása után a vámházon alól végzett aránylag nem nagy terjedelmű kotrások folytán már is javultak a lefolyási viszonyok s jelentékenyen apadt a duzzadási magasság. így például 4.10 m. komáromi viz-állásnak Budapesten megfelelt a soroksári ág elzárása előtt 4.00 m. ; 1876-ban 4.80 m. ; 1880-ban 4.35 m. és igy a duzzadás volt 1875-ban 0.80 m., 1880-ban csak 0.35 m. Az 1876. árvizhez hasonló áradás azóta nem volt, minél fogva közvetlen észlelésből nem lehetett arról meggyőződést szerezni, hogy hasonló tömeg minő vizállás mellett folyna most le, és hogy az 1876 óta végzett kotrások és természetes meder-képződés folytán minő változás állna most be a magas árviz-szin duzzadására nézve. „A fővárost mint már emlitém, árvízveszély csak jégdugulások folytán fenyegeti s ezen veszély annál nagyobb, mentől közelebb keletkezik a fővároshoz a jégdugulás, tehát legveszélyesebb lenne az, amely — mint 1838-ban közvetlenül a főváros alatt keletkeznék. Hogy a jégdugulások rendesen ott keletkeznek, a hol a túlságos szélesség és elágazás következtében a vízmélység és folyási sebesség jelentékenyen megcsökken, azt a tapasztalás bizonyítja, valamint azt is, hogy elegendő mélységet és egyenletes sebességet csakis oly folyamszakaszokon lehet találni, a hol a víztömeg egy a lefolyási viszonyoknak megfelelő egyenletes mederben folyik le. E tények eléggé kijelölik az utat, a melyet követnünk kell, ha el akarjuk azt érni, hogy a fővárost elárasztással íenyegetö jégdugulások keletkezésének lehetősége minél kisebb valószínűséggel bírjon. Ezt elérni egyedül csak a mellékágak elzárása, a túlságos mederszélességnek a kellő méretre való összeszoritása és a sekély helyeken a medernek kellő mélységre való kikotrása által lehet, a mint ezt a külföldi szakértők magok is beismerték s a mint ezt a vegyes bizottság is javasolja." „Az utóbb emiitett javaslat alapján elkészítettem a budapesti dunarész szabályozásának kiegészítése végett a promontori ágban még végrehajtandó munkák tervezetét s azt a kővetkező megjegyzések kíséretében van szerencsém a t. képviselőház elé terjeszteni." „A D. alatt mellékelt keresztszelvény-rajzokon ki van tüntetve a meder alakja úgy a mint az az 1832., 1836., 1871., 1874. és 1877. évi szelvénymérések alkalmával találtatott. Ezen rajzokból látható, hogy a promontori ág inkább szélességére, mint mélységére nézve képződik, mely körülmény a tiszta víz lefolyására előnyös ugyan, de a jégmenetre határozottan káros; mert minél