Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

s egy másik rendszert, a mely vonatkozik tisztán csak a belvizek levezetésére, s a melyet a folyammérnökség dolgozott ki. Ha t. i. meghagyatnának a jelenlegi medrek az árvizek levezetésére, azonban az alibunári mocsárban meglevő belvizek levezetésére ott egy csatorna terveztetik, mely a potporányi magaslaton, esetleg egy alagúton ment volna keresztül, s melynek feneke, a mint méltóztatik látni, mélyebbre van épen a miatt fektetve, hogy a belvizeket biztosan lecsapolhassa : ennek költsége 4.800,000 frtba került volna. Meggyőződtünk tehát arról, hogy mentül kevesebb vízmennyiséggel operálunk, mentül kevesebbet akarunk levezetni a Karas felé, a 75 köbméter másodperczenkénti levezetés, a mely az Alibunárra esik, 5.700,000 frtba kerül, 25 köbméternek levezetésepedig 4.800,000 frtba. Vagyis mentül inkább lemegyünk a vízmennyiségekkel, annál kevésbbé előnyös a Karas-rendszer s mentül nagyobb vízmennyiségekre kell átvágni a magaslatot, annál jutányosabb ez a rendszer. Legjutányosabb volna tehát az, ha a legnagyobb vizmenynyiséggel számítunk, a mi természetes is, mert utóvégre a magaslat átvágása s szélessége s a meder emésztőképessége nem áll egyenlő arányban a kiemelendő földtömeggel s ennek következtében, mentül nagyobb vízmennyiséget akarnánk levezetni, annál kevesebbe kerülne azon csatorna létesítése. Itt még csak azt jegyzem meg, hogy a Karas-rendszer az illető vidék igen kedvencz ideája s mi mérnökök ugy tününk fel, mintha mi elvileg volnánk ellene ezen egész rendszernek, mintha mi azt kivihetetlennek vagy helytelennek tartanok. Már pedig a kis tanács kifejezte véleményében, hogy a Karas-rendszernek tényleg sok látszólagos előnye van ugyan, de van sok valódi előnye is. Ha mi tényleg a Karas-rendszert nem ajánlhatjuk, annak, a mint Zsák tanácstag ur is kifejezte, pénzügyi okai vannak. A mult században sa jelen század elején a Terézia csatornánál s a Berzava torkolat körül majdnem hasonló magasságú vízválasztó lett átvágva, Jankovácznál pedig egy 0 km. hosszú 10 méternyi magaslat volt átvágva, tehát csak három méterrel alacsonyabb mint a potporányi, de sokkal szélesebb, mint a tulajdonképeni Karasrendszernél van. Ha azon időben, mikor ezt az óriási munkát végezték a Karas felé vitték volna le a vizeket, ma mindenesetre sokkal előnyösebb helyzetben volna azon vidék s a viz levezetését könnyebben lehetne eszközölni, mert kevesebb ásásra is volna szükség. Ezen óriási munkálatokat s költségeket azonban nekünk figyelmen kivül hagyni annál kevésbbé lehetett, mert ha arról volna szó, hogy a temes-bégavölgyi vizszerkezet nem ezt a 12 milliót, hanem talán 30 milliót megbírna, akkor komolyan beszélhetnénk arról a dologról ; de miután az érdekeltség már ezt a 12 milliót is sokalja s az államra appellál, nekünk nem lehetett a mai helyzetben azt ajánlanunk, hogy a Karas-rendszer mint ilyen elfogadtassék és keresztülvitessék, mert ez a költségeket emelte volna s ennek következtében ott a kormány hozzájárulása még nagyobb mértékben vétetett volna igénybe. Ezek voltak azon indokok, a miért az országos vizépitészeti hivatal tanácsa a Karas-rendszer ellen nyilatkozott, nem pedig azért, mintha elvileg ellensége volna annak a rendszernek. Hogy némileg a részletekbe hatoljak, ha komolyan kellene a dolgot tárgyalni, akkor is igen súlyos körülményeket kellett volna figyelembe vennünk. Mint a térképen lehet látni, különösen, ha a Temes-Béga hosszszelvényeit nézzük, kitűnik, hogy e tekintetben a Temes-Bégavölgy páratlan helyzetben van az országban. Maga a Béga körülbelül 20—30