Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 126 — kilométernyi hosszban oly mély medenczén megy keresztül, hogy annak kisvize úgyszólván a levegőben lóg. Ilyen medencze van a Berzava mel­lett is. Ott is a kis, közép vizeket, annál inkább pedig az árvizeket csak töltések tartják, a kis, vizek már dominálják a szomszéd területeket. A harmadik medencze maga az alibunári mocsár. Akármilyen csatornával megyünk mi keresztül, ott a medenczéket nem tudtuk volna elkerülni a nélkül, hogy magas töltéseink ne legyenek, s ennek következtében az a vidék, a mely azt hiszi, hogy a Karas-rendszer által minden bajtól meg­szabadulna, csak addig lett volna e hitben, mig azon töltések át nem szakadtak volna. Ha azonban az az eset előfordulna, ami egy töltésnél kizárva legkevésbé sincsen, hogy épen ezen medenczékben szakadnának át a töltések, akkor azokba sokkal nagyobb vízmennyiség jutott volna bele, mint jelenleg van ; mert hisz akkor, ha ki akarjuk hozni a Temes­Béga vizét, az alibunári mocsárnál 5—600,000 köbméter közti vizet kel­lene átvezetni, holott jelenleg csak 73,000 köbméter kell, tehát majd­nem tizszeres vízmennyiségről volna szó, s igy itt a baj gátszakadás ese­tén igen nagy lett volna. Ha ezen terep a Temestől a Karasig egy ki­egyenlített esésű lejtő volna s nem találná ezen közbeneső medenczéket, akkor a Karas igen jó csatorna lenne mindezen vizek levezetésére; de ugy, a mint ma van a dolog, csak magas töltésekkel lehetne a meden­czéken keresztüljutni, s igy azon előnyök, melyek a Karas mellett a leve­zetés szempontjából szólnak, az árvízvédelem szempontjából nyomós okokkal állanak szemben ezen rendszernél. Bulyovszky János min. főmérnök : A Ill-ilc alternativa a Bega és Temes árvizeinél: a Temes-mederben a fennálló töltések emelése által való elvezetési terve : A temes-bégavölgyi vizszerkezetnek ezen rendszer alapján való ármentesitése azon feltételnek keresztülvitelét követeli, hogy a Béga árvizeinek azon része, mely a Temesvár alatti hajózó csatornában a helyzet csekély módosítása mellett nem vezethető le, a Temes helyzetére való tekintet nélkül abban .találjon lefolyást. Miután pedig a Béga csatorna jelzett szakasza kerekszámban 83 m : ,-t képes kielégítő bizton­sággal levezetni, s miután továbbá a Béga maximális árvizhozománya 4p5 m 3-ban lett megállapítva, a Temesbe tulajdonképen 455—83, vagyis 372 m 3 lenne átszorítandó ; miután azonban a Temesvár fe­letti szakaszon betorkoló Gyertyámos és más patakok, habár csak rövid időre is, de képesek a hajózó csatorna emésztőképességét absorbeálni, ezen körülményre való tekintetből, hogy a vidék az emberi számitás­nak megfelelő biztonságot nyerő helyzetbe hozassék, ezen ármentesítés! rendszer alapját a Béga összes, tehát 455 m !-nyi tömegének a Temesbe leendő vezetése képezi. Ezen alapnak elfogadásával a következő munkálatok végrehajtása terveztetett : 1. A Béga fausztató-csatorna Kis-Topolovecznél egy vizosztó-zsilip­pel elzáratnék, melyen csakis a hajózás szempontjából szükséges víz­mennyiség bocsájtatnék a kis- és középvizek alkalmával keresztül ; mig árvizek alkalmával ezen zsilip segélyével esetleg a Béga csatorna-meder teljesen elzáratván, a Béga felső völgyéből érkező árviztömeg a maga teljességében, az árapasztó csatornába tereltetnék. Az árapasztó csatorna a 455 m 3 vízhozamnak megfelelőleg bővít­tetnék s a töltések magasittatnának, az elágazási pontnál pedig a hajózás

Next

/
Oldalképek
Tartalom