Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
A 3,6 millió in3/nap-ra becsült szabad vízkészlet (28. táblázat) legnagyobb része a Duna mentén a Szigetközben és a Csepeltől délre levő szakaszon, valamint a Rába, a Dráva, a Mura és a Her- nád mentén van. A partiszűrésű vizek kitermelésére alkalmasnak látszó partszakaszokra vonatkozó adatok hiányosságai és beépítettségük időközbeni növekedése miatt a táblázatban közölt, a szabad partiszűrésű vízkészletekre vonatkozó adatok fenntartással kezelendők. Több potenciális partiszűrésű vízkészlet háttéroldali vízminősége kedvezőtlen. A magyarországi partiszűrésű vizek kitermelésében (69. ábra) kezdettől fogva a Fővárosi Vízműveknek van meghatározó szerepük. A víztermelés átlagos és maximális értékeinek időbeli alakulását az 1950-es évek elejétől bemutató függvényábrán látható, hogy a növekedés az 1980-as évek második felében megtorpant és az 1990-es évek elején kismértékben csökkent. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak. A partiszűrésű víz kitermelésének lehetőségét a folyó vízjárása számottevően befolyásolja. A 70. ábra a Fővárosi Vízművek víztennelésének 11 * 2,2 SALGÓTARJÁN MISKOLC^, NYlljEGYHÄ?, 520/16 D2 W10D/75 04 50/19 TATABANYA60'3* R 3 300/300 JD6 801- D 8 680/290 , SZOMBATHELY Torna-pR 2 70/70 D7 H 300/240 D9 250/220 \Koppány/~\ f 150/150 D15 300/300 01 L100/100 Part i szűrésű vizek 60/38 Hasznosítható/ szabad parti szűrésű vízkészlet, 1000 m3/nap yPECS D 11 02 100/100| 200/200 Ä 68. ábra. Magyarország partiszürésü vizeinek területi eloszlása 70 Fővárosi Vízművek,max. Magyarország, max. ___Fővárosi Vízművek, átl. ------ Magyarország, átl. 69. ábra. A partiszürésü vizek termelésének alakulása Magyarországon
