Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
32 34a> 30 >■'0 E £ ££ 28 '5 'O Z = 26 I£ £ 24 22 20 1 “1 J E LM AGYARAZAT: 1991 1992 8 1993 70. ábra. A Fővárosi Vízmüvek víztermelésének alakulása az 1991-1993 közötti időszakban 1991-1993 közötti időszakbeli alakulását mutatja. A nyári csúcsigények általában júliusban-augusz- tusban vannak, a Duna vízállásai viszont rendszerint szeptemberben és októberben a legalacsonyabbak. 23.1.2. A partiszűrésű vizek minősége A partiszűrésű vizek minőségének romlását a háttéroldali szennyezésen kívül a folyóoldali hatások is okozhatják. A partiszűrésű vízminőségének romlása azonban akkor is bekövetkezhet, ha a folyó vizének minősége nem romlik, de a parti szűrésű mederszakaszon iszaplerakódások miatt anaerob rothadási folyamatok indulnak meg. Az iszaplerakódások általában folyószabályozási beavatkozások következményei. A felszín alatti vizek minőségi jellemzőinek mérésére létesített törzshálózatnak mintegy 70 kútja esetén mérik a partiszűrésű vizek minőségi adatait. Ezeknek a kutaknak több, mint felét kizárólag a vízminőségi jellemzők mérésére létesítették. Nagyrészben a Szentendrei- és a Csepel-sziJelmagyarázat : Szentendre R, déli Szentendre R, figyelőkút 71. ábra. Szentendrei vízmükutak nitráttartalma. (A Duna menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat kúljai.) geten vannak. A figyelőkutak nagyrésze a háttéroldali víz minőségi adatainak mérését teszi lehetővé. A háttéroldali víz minősége néhol számottevő mértékben romlik, a termelt víz minősége azonban, amelynek legnagyobb része a folyóból pótlódik, nem romlik. Erre példát a 71. ábrán mutatunk. 2.3.2. A talajvízhelyzet értékelése 23.2.1. Talajvízháztartás és a talajvízszint változása A talajvízszint alakulását 1560 törzs- (72. ábra) és mintegy 1000 üzemi talajvízszintmérő kűt adatai alapján ismerjük, bár az utóbbiak csak egyes helyek talajvízszint-alakulásáról tájékoztatnak részletesebben. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. által szerkesztett talajvízállás-tájékoztató térképek hagyományosan az 1955-1960 közötti időszak átlagos talajvízszintjeihez (73. ábra) hasonlítják a későbbi talajvízszinteket és a későbbi (az 1981., az 1991. és az 1993.) évek talajvízállásait is ehhez az időszakhoz viszonyítva értékeljük (74., 75., 76. ábra). A térképen feltűnő a Duna-Tisza-közi, 3 métert is meghaladó talajvízszint-süllyedés, valamint a Nagykunság egyes részein a 3 métert is meghaladó emelkedés. A 0,5 m körüli talajvízszint-süllyedés az ország nagyobb részére jellemző. A térképek sok helyen nem szemléltetik a talajvízszint utóbbi évekbeli süllyedésének irányzatát. Ezt a süllyedést a továbbiakban kiválasztott talajvízszintmérő kutak (77. ábra) hosszú időszakra vonatkozó, havi átlagértékekből szerkesztett idősora alapján vizsgáljuk. A talajvízszintek hosszú idejű alakulását vizsgálva általában szembetűnő, hogy a változás irányzata az 1970-es évektől kezdődően 71
