Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

412

1794

április. NAGYSZALÓK. (Szepesség.) Április derült, és meleg, a téli nedvesség teljesen felszáradt. (Mauksch, Geber die Witterung, 50.) április. NAGYSZEBEN. (19.) „Időnk szép jár, tsak hogy igen száraz. Azonban minden élő-fáink virágoznak.” (M. H., ápr. 29.) április. SORLEMARE. (Bánság.) Több esős nap volt. (Baróti Adattár, 1, 8.) április. SZATMÁRNÉMETI. „Itten körülöttünk minnyájan nagy rémülésben vágynak a’ gazda emberek a’ nagy szárazság miatt, az egész tavaszon semmi esső nem lévén, az őszi vetések már sárgulni és kiszáradni kezdenek . . .” (M. K., máj. 2.)

május 6. SOPRON. Este 8-kor irtóztató jégzivatar, amely majd az összes hegyi szőlőket érte BALF-on, ÁGFALVÁ-n és BÁNFALVÁ-n, valamint az alsó és felső LÖVÉREK-en mindent elvert.351 (Csatkai -Petz, 43.) május 9. PEST. A tartós szárazság után, egy-két esős nap. „Az utazás sem lesz ezentúl olly keserves, mint volt ekkoráig a’ szörnyű porban.” ,,A’ vetésekben SOPRON Y-tól BLDÁ-ig, nagy különbséget tapasztaltam. Mert jóllehet

S.-ban is éppen olly meleg és száraz idők jártak, mint másutt: még is már Sz. György-napkor [ápr. 24. ] 3 ’s 4 lábnyi magasságú volt ott a’ rozs és virágzott általlyában; a’ búza is alkalmasint, és sűrűn iparkodott. Rábaközben pedig a’ hol azt gondolná az Ember, hogy kevesebbet árthatnának a’ száraz idők: már szegényen mutatták magokat a’ vetések; a’ homokos Győr — Komárom- és Esztergcm-Y ármegyékben természet szerént még ritkábbak, kitsinyebbek, és haloványabbak voltak.” A tavasziaknak eső kell, a szőlőhegyek igen szépek. (M. H., máj. 13.)

május 12. BAJA. „Mai napon dél-utánni 3 órakor kezdődött, ’s egésszen estvéli hét óráig tartott itten, és környékünkön olly jeges záj)or-esső, hogy tyúk- tojásnyi nagyságú jég-darabok hullottanak . . .” (I. h., máj. 20.) május 9., 19., 24. SKGLIC. 9. Esős időjárás miatt nem folytattuk a felvételeket.

19., 24. esős időjárás. (Baróti, Adattár.) május 23—25. SORLEMARE. (Lugos vidéke.) Rossz esős idő. (Uo.) május. NYITRA M., KOMÁROM M., NAGY-KGNSÁG. A nagy szárazság után még jókor jött az eső. (M. H., máj. 30.)

május 24. DEBRECEN. „Már valahára meg-szánt az Ür Isten bennünket, és a’ száraz földre szép essőzéseket szolgáltat.” A tavaszbúza köble 12 máriás, az árpáé 6, a zabé 5, a rozs és a tengeri 6 máriásba került a hetivásárban. KALOCSA, ’s egyéb helyekről is Írják, hogy három hónapokig tartott szárazság után, meg-áztatta hasadozott földjeinket az Ég.” (I. h., jún. 6.) május 24. DEBRECEN. „Az előbbi őszön és egész télen nem volt eső, az egész tavaszon is csak két alkalommal. Eddig nagy a szárazság, a por és a szeles idő. Az őszi vetésből nem lett semmi, minden tövestől kiszáradt, 24-én kezdett esni.” (Balogh —Auer, Ij., LV1. 1952 : 119.) május. NAGYSZALÓK. Igen száraz tavasz után, meleg május következett, a keleti szelek uralkodnak, (Mauksch, Leber die Witterung, 51.) tavasz. DEBRECEN, (máj. 3.) „Nálunk olly szárazság vagyon, a’ mellyhez hasonlót, eggy is a’ most élő Emberek közzül tavasszal nem ért. A’ gulyára ki-vertt marháink, a’ leg-ujabb helyen is úgymint a’ HORTOBÁGY melletti-most is többire szénáztatnak, sem enni, sem inni valójuk nem lévén szegényeknek;

351 A Bruckner krónika szerint, nemcsak jégeső volt, hanem május 6-án hózivatar- is, és 14 lábnyi magas hó feküdt. Frős hideg betörésnél előfordulhat ez.