Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

404

1793

midőn veszedelme történt az erdőnek, azt beszéllik, hogy valamelly kék és zöld forma láng borította el az egész erdőt; ’s azután láttattak a fák résszerint töredezni, résszerint ki-dölöngeni a’ földből.” (I. h., aug. 9.) május. HERNÁDSZENTANDRÁS. Gyakori kiadós májusi esőtől a mezők és vetések igen szépek. Többször volt zivatar. (I. h., jún. 10.) május. GYULAJ. (Nyirség.) A jégeső ezen a vidéken sok kárt tett. (I. h., jún. 14.) május. SZATMÁR M. esős május vége, június eleje; a Nyírségben pedig eddig szárazság. (Uo.)

május 31. NAGYSZALÓK. Május utolsó napjában havazott, de azonnal elolvadt (Mauksch, Ueber die Witterung, 52.)

május 31., június 1., 2. DEBRECEN. Itt is majd egy hétig tartó hideg idő járt. úgyhogy meleg ruhát kellett előszedni. Kárt csak a tölgyfák gyengébb levelein okozott. Az emberek náthásak. Az esőzés (jún. 18.) elmúlt, a szőlők virágzása megkezdődött. (M. H., aug. 9.)

május 31., június 1., 2. KÖRMÖCBÁNYA. Őszies időjárás, előkerült a bunda, s a lakásokat fűtötték. Kárt a széllel járt hideg nem okozott , sőt még hasznos volt, mert a fákról a sok férget lerázta. Azonban TURÓC megyében „két ezer ’s egynéhány száz juhok és 2 tehén pusztult el a hidegben.” (I. h., jún. 10: 836.) június 1. MÁRÁMARÖSSZIGET. „Itten Jún. első napján olly hideg volt, hogy az úgy nevezett Farnesianum Tkermometrumban szintén a’ negyedik grádusra leszállóit a’ kéneső; és tsak azon múlt-el, hogy mindent el nem vitt a’ hideg: hogy éjjel fel nem tisztult.” (I. h., jún. 28.)

június 6. KOLOZSVÁR. Eddig esős időjárás napokon át, a vizek megáradtak. A Marós ártere 200 lépésnyi is volt egyes helyeken, az utazást heteken át akadályozta. Szántóföldek, rétek eliszapolódtak, emberek is elpusztultak. (I. h., jún. 21.)

június 13. PEST. Igen kellemes, jó időjárás. Van olyan szőlőtő, amelyen több, mint 80 fürtöt; „is meg lehetett olvasni.” (I. h., jún. 18.) június 13. DEBRECEN. „Nállunk, ezen . . . napjának éjtszakája, rémitő, és némely, lyekre nézve halált okozó vala. Ugyan is el kezdődvén 11 órakor a’ nagy szél- tnenydörgéssel és villámlással, tartott egész két óráig: ekkor szörnyű zápor kezdett esni is sok helyeken. Városunk körül tapasztalhatóképpen hullottak a’ menykövek. Le ütött nevezetesen az istennyila egy kunyhóba, mellybe vonták magukat az eső, szél és villamás miatt mintegy 20 Emberek — lovakat és ökröket őrző Kotsisok és Béresek. Ezek közül három mindjárt meg hóit; 6 pedig, nem annyira érdekeltetvén ezen égi tűznek ereje által, gyógyittatik, ’s reménység is vagyon felölök, hogy meg-gyógyulnak. A’ többiek sérelem nélkül maradtak; de azokon is mind eret vágtak, mivel nagyon meg-ijjedtek.” (I. h., jún. 25.)

június 13. DEBRECEN. Ugyanezt a zivatart leírja Auer s megjegyzi: „A hőség már két hét óta nagy volt, azóta mindig hideg szeles idő, az eső nem akar megszűnni,” (Balogh Auer, Ij., LVI. 1952 : 119.) június 14. HAJDÚNÁNÁS. Este nagy zivatar, a villám beleütött a toronyba, annak teteje elégett, és a harangok megolvadtak. (M. H., júl. 4.) június 16. VASVÁR. A Rába ebben az évben már többször kiöntött. A vetések jók, a szőlők négy-ötször annyi bort Ígérnek, mint tavaly. EGER szoléit részben jég pusztította. (Uo.)

június 24. SOPRON. Ezen a vidéken heves zivatarok felbecsülhetetlen károkat okoztak. SOPRON-ban, KERTES-en és BALF-on egyidőben voltak gyújtó villámcsapások. (P. Z., júl. 4.)