Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
17 93 40ö június 26. DEBRECEN. „Nagy ritkaságot értünk itt, a’ multt Június hónapnak 26-dikán: azt t.i., hogy meg-felejtkezvén talán a’ nyár maga rendes természetéről, délutánni 3 és 4 óra között téli idővé kezdett válni. Sokan tapasztaltuk ugyan is, hogy az említett idő-szakaszban hó esett.” [Hódara?] (I. h., júl. löi) június 28. KESZTHELY. Két hete tartó esőzés megakadályozta a szénatakarítást. Gabona, kerti vetemény és a szőlők szépek. (M. H., júl. 16.) június. PEST. A gyakori esőzés a Duna— Tisza-közén hátráltatja a széna betakarítását, sok helyen a vetés megdőlt. A szőlő jól fejlődik, a bor drága, a búza olcsó. Kevés a pénz. (M. H., júl. 4.) június. RÁCKEVE. Már tíz napja igen esős időjárás. Használt a vetésnek, de a széna kaszálást lehetetlenné teszi. (I. h., júl. 9.) július 2. SZATMÁR M. ,,. . . rettentő nagy szélvész . . . sok kárt tett. Ülly ereje vólt ennek, hogy a’ kertekben, ’s erdőkben számos élő-fákat le-tört, és még tövestől is ki-tekert a földből.” (I. h., aug. 9.) július 6. SÁROS M. „Zippó, Andrásfalu, Bujakof és Szent-Kereszt nevű Falujai- ban . . . potsékká tett a jég-esső Július’ hatodiknak napján, dálutánni eggy óra tájban mindenféle termést.” (I. h., aug. 2.) július 7. KALOCSA. ,,A’ Duna igen nagyon árad. Egy MISKE nevű Falut egésszen el is öntött a’ szomszédságunkban. A’ marhákat mindenfelől bátorságosabb helyekre hajtják. Már KALOTSÁ-nak is bé-hatott egy részébe a’ viz. Ma jóllehet Vasárnap nagyon nyakra-főre kéntelenittetnek takaritani a’ meg-ijjedt Lakosok, a’ hol takaríthatják renden lévő szénájokat. Az Asszonyok sirva tépik, a’ még éretlen lenjeket. Nőttön nő vidékünkön a’ rémülés mindenfelé.” (I. h., júl. 16.) július 7. FRICS, JÁKOBVÁGÁS, BERTALANFALU, MOCHNA és SZINYE- TJJFALU (Sáros m.) „. . . július 7-dikén délutánni két orra tájban mód nélkül sok károkat okozott kevés idő alatt, a’ nagy menydörgéssel jött zápor-esső. Fries-bői nevezetesen egésszen el-seprett a’ sebes viz 14 házat és 12 tsürt. El-vett 24 Embereket is, kik közül tsak 14-et lehetett ki-szabaditani. Hogy el-apadt a’ viz tiz holtt testekre reá akadtak; de négy máig sem találtatik. A réteket úgy el-rontotta, a’ viz, hogy két esztendő is telik bele, mig nagy mun- kájok után hasznot vehetnek azokból. Embereink olly formán, ha a kavitsot [kövek és hordalékok], mellyel el-boritotta a’ viz, fel-szedik róla, annakutánna fe'-szántják és boronállyák.” (I. h., aug. 2.) július 9. KESZTHELY vidéke. ,,. . . szörnyű égi-háború Bazti, Znd, Tomaj, Vita, Ederits és több más helységeknek felette nagy a’ károk: mert úgy el-verte a’ jég-esső már meg-esett [eldőlt] gabonájokat, hogy le sem lehetett azt kaszálni; szöllő-tőkékről pedig még tsak a’ vesszőt is le-tördelte a’ nagy szélvész (vagy a’ mint nállunk különössen neveztetik: vihadar ;346) élő-fákat gyökerestől ki-szaggatta a’ földből a’ vihadar; a’ tserepes házakról úgy szórta-le a’ tserepet, hogy apró marhákat, sőt gyermekeket is tsaptak agyon, a’ sebesen le-felé szórt tserép darabok. A’ jég-essőt, felhő-szakadáshoz hasonló zápor-esső követte, melly ismét uj veszéllyekket okozott. A’ Tomaji T. Plébános Ur szölle- jében újonnan épült derék pajtát egésszen el-égette (!) ez a’ zápor . . . Neki jő ui. a’ nagy zápor pajtának, ’s bé tartván abba, alá vette magát a’ [ott tárolt] mésznek is, meg-gyújtotta azt, és ennek tüze által az egész pajtát el-égette.” (I. h„ júl. 26., M. K., júl. 30.) 346 „vihadar” Zalában a szélvésznek, viharnak egyik használt kifejezése.
