Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

390

1792

leg-alább úgy öszve-rontotta, hogy semmi hasznát nem veheti.” A boros pincékben is sok kárt tett. „Mihelyt a’ viz áradni kezdett, azonnal verték fére a’ harangot.” . . . Szatmár kára kereken 9 ezer forintnyi volt. A fa ára szekerenként felment 8—9 máriásra, holott azelőtt 8—9 garas volt. Só sincs, ui. a lágy tél miatt mindent víz, sár borított, s nem lehetett fuvarozni ... (I. h., febr.

14., 28.)

január 20. BUDA. A Duna erősen zajlik, s így az átkelés már bizonytalan. (P. Z., jan. 25.)

január 20. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. ,, . . . Itt az Alföldön minden órában változik az idő. Egy-két óráig tél vagyon; kevéssel azután meleg, és ki-keletkori kelle- metlenségű idő; délután négy felé szánkázunk; estvéli 6 órakor szinte szakad az esső, és viszi a szán utat. A’ sár olly nagy midőn fel-enged, hogy az üres szekeret is alig tzepeli négy ló.”(M. H., febr. 3.) január 29. POZSONY. Reggel 3 óra körül a Duna jege megindult, és délben már dereglyén jártak rajta. A Duna erősen megáradt s számottevő kárt okozott. Néhány napja igen enyhe az időjárás. (P. Z., febr. 1.) január. ARAD. A Maros áradása nagy károkat okozott ezen a környéken. A várost megvédték az idejében emelt töltések. Az árvíz néhány malmot is elvitt, a malmok kerekei tönkrementek . . . (M. H., febr. 3., M. K., febr. 7.) január. INAKFALVA. (Torda-Aranyos m.) „Erdélyben a Maros mellett Inak- falván a’ múlt hónapnak közepe táján egy fársangi menkő bé-ütvén egy házba, 9 házak hamuvá égtenek . . .” (M. H., febr. 17.) január. SZAMOSUJVÁR. Igen változó időjárás, napsütés, majd eső, reggel kis fagy, majd megint eső. A sár miatt alig lehet járni ... (I. h., febr. 17.) január. SZATMÁRNÉMETI. A Szamos árvize a város több utcáját elárasztotta.

Országos segélygyiijtést engedélyeztek. (Jeney, 26.) február 5. PIROS (Bács-Bodrog m.). „Nállunk sok időktől fogva tartó iszonyú essőzések voltának, úgy hogy azt gondoltuk, hogy ez előtt tsak 6 héttel esett Medárdus napja ezen szökő esztendőben. A’ föld árja (a’ mint nálunk nevezik) iszonyú sok károkat tett a’ gabonás vermekben; mellyekből a’ gabonát, mint az Ürgét ki-kergette a’ házba, de az alatsonabb házakból ismét gazdástól edgyütt magosabb hellyekre költöztette. A Rátz Pápának [pópának] dombos hellyen lévén vermei, 33 esztendők alatt, azt vallya, hogy még igy nem járt ...” (M. K„ febr. 14.)

február 9. ORAVICA. ,, . . . nállunk egy valóságos tavaszi nap vala; estve felére kelve pedig egy ollyan irtózatos mennydörgés kezdődik, és az után esső; mely- lyen mi mindnyájan bámultunk vala.” (I. h., febr. 24.) február 22. POZSONY. Több napja igen viharos az időjárás, nagy hó esett, s a szigorú hideg mellett a Duna újból zajlik. (P. Z., febr. 22.) február. PISKÓLT. (Bihar m.) ,, . . . ritka Hellység ott körül-belőll, hol a’ marhadög ne uralkodnék-az útak minden felé tsak nem járhatatlanok, a’ hideg után szűrt borok sok hellyeken káposzta lévé váltanak.” (M. K., febr. 10.) február. EIUME. A Zágrábból Fiúméba vezető út a nagy hó miatt szinte járhatatlan. Az újonnan kinevezett fiumei kormányzó Zágrábban vesztegel, mert a Karolina úton közel 2 ölnyi [kb. 4 m] magas hó fekszik. A február a tengerparton igen hideg volt s sok madarat könnyen fogott el a lakosság. A hóviharok is pusztítottak. (P. Z., márc. 14.)

február. NAGYSZALÓK. Eddig kevés volt a hó, de a hónap végével 2 nap alatt 1 1f2 lábnyi magas hó esett, erre erős hideg következett, s március végéig megmaradt a hó. (Mauksch, Ueber die Witterung, 44.)