Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1792 március. PIROS. (Bács-Bodrog m.) ,, . . . egy néhány napokon nállunk is próbát tett a’ Tél meg-mutatván, hogy tudná mi a’ kötelessége. Egy keveset akkor kezdett vólt-is szállani a föld árja. De Mártzius ismét szüntelen könyvez, most is tsepereg. A’ Eöld-árja-is ismét szüntelen nevekedik. A’ mely kútakban az el-múlt száraz Öszszel egy kalán vizet sem lehetett tanálni; szárazon feléjek se lehet menni. Az alatsonyabb Kertekben hajókázni lehetne; tsak hajónk volna, de őtőbéli [emberöltő] embernek nem volt rá szüksége. Az Ország úttyát Fasinákkal [kévékbe kötözött vesszőkkel] szalmával, törekkel,334 ganéjjal szüntelen emelik, töltik, de kevés haszna.” (M. K., márc. 20.) március 7. BUDA. A Duna jege elvonult, s rövidesen nemcsak a vizi járműveken, hanem a hajóhídon is megindulhat a közlekedés. (P. Z., márc. 7.) március 11. POZSONY. A repülőhidat az elmúlt vasárnap átadták a forgalomnak. (I. h., márc. 14.) március 20. PEST-BUDA. A hajóhídon már közlekednek. A gyakori havazások és az enyhe időjárás miatt az utak sok helyen járhatatlanok, és így a pesti József- napi vásár gyenge volt. (P. Z., ápr. 4.) április 19. FIUME. Oly hatalmas vihar volt, hogy a tenger hullámai házmagasság- nyiak voltak. A vihar nagy károkat okozott s mintegy 20 vizi jármű elpusztult ... (I. h., máj. 12.) ' április 21 — 22. BUDA. ,, . . . itt a’ nagy szélvészek után kemény hó-harmat esvén, nem tsak a’ virágos fákban, de még a’ ki-rügyedzett szöllő-fákban-is sok károkat okozott. Erdélyből, BRASSOtól fogva KOLOSVARig mindenünnen ezt Írják.” (M. K., máj. 1.) április. NYÍREGYHÁZA. Tavaszi időjárás, a marhák legelhetnek. A gabona most is oly olcsó, mint aratáskor volt, azonban a hús, szalonna, marha, valamint a ruházat nagyon drága. (M. H., ápr. 27.) április 19. VESZPRÉM. Az idén először villáinlott, csendes esővel. (Bolgár, 21). április 21 — 22. SOPRON. A fagy a szőlőkben sok kárt okozott, minden elfagyott. (Csatkai—Petz, 38., Bruckner.) április 21 — 22. PEST. A kirügyezett szőlőtőkék majd mind elfagytak. 27-én a megmaradt bimbók szépen fejlődnek. BUDA. Nemcsak a szőlő, hanem a korán virágzott gyümölcsfák is elfagytak sok helyen. (M. H., máj. 1.) április. SZABOLCS M. Ezen a vidéken nagy az olcsóság. Egy köböl tiszta búza 7 máriás, az árpa és a rozs 14 garas. Egy véka morzsolt tengeri 2 garas; már több, mint egy hónapja nem volt eső, reggelente dér, a vetések már sárgulnak, a fű sem nőhet. Rossz terméstől félnek. (I. h., máj. 15.) április. SOPRON. A hónap folyamán kétszer is volt éjjel fagy, amely a gyümölcsfák virágjában és a szőlőkben is kárt okozott. A Itépce mellékén a tavaszi vetéseket a szöcskék pusztították. (M. K., máj. 25.) április. TORDA. ,,A’ szőlők vakosok [hiányos, kevés] is. De ez tűrhető volna. Hanem a’ jövések [hajtások] meddők. Nagy szárazság uralkodók minden-felé Húsvéttól fogva [hv. ápr. 8.]. De ezen a héten szép kövér idő kezde járni. A’ Törökbúza vetésnek nagy elő-menetele vagyon.” (I. h., máj. 22.) május 1. KOLOZSVÁR, (máj. 6.) ,,A’ múlt Héten a’ Szöllő Hegyeken és Berkeken annyi volt a’ Ctere-bogár, hogy talám egy esztendőben sem több.” Pusztította a gyümölcsfákat, de a szőlőre nem került sor, mert esős, hűvösebb, szeles idő lett, három nap alatt eltűntette a cserebogarakat... (I. h., máj. 15.) 331 A kicsépelt gabona szárának és a kalász összetört részeinek törmeléke. (Értelmező Szótár., VI. 778.) 391
