Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1785 329 augusztus 2(5. MÁRAMAROSSZIGET. Emberemlékezetóta nem tudnak arról, hogy a június, július és augusztus oly esősek lettek volna, mint az idén. A Tisza nagyon megáradt, és az Iza vize városunk előutcáit elöntötte. Az áradások gyakoriak. A legnagyobb víz 16— 18-án volt ebben a hónapban. Az ár sok szénát elvitt, sok pedig eliszapolódott. Az aratás is siralmas lesz. Többen a hullámokban lelték halálukat. (I. h., szept. 7.) augusztus 29. SZATMÁRNÉMETI. A Szamos ismételten megáradt. „A várost s több helység határát zivatar, vihar, jég és »hó« pusztította, sok boglyát és buzakereszteket emelt magasba s hordta széllyel.” (M. H., szept. 10.) augusztus. KASSA. Ide is, mint megyéhez és városhoz megérkezett az uralkodó rendelete a hadi utak megjavítása és rendbentartása iránt. Ui. a megromlott utakra nagy köveket, homokot dobnak, vagy némi rozsét földdel összekevernek s reádobják az útra. S ilyen utakon 4 ló helyett 8-at kellett befogni, sőt esős időben még így sem mehettek tovább. Kassáról jövet 8 ökörrel huzattam középnehéz határomat, de még így is többször fennakadtunk. (P. Z., aug. 20.) nyár. SZEPESSÉG. Hű vös, esős nyár, amelyben kevés nyári nap volt, Mauksch szerint 50-en alul volt a számuk.286 (Mauksch, Ueber die Witterung, 35.) nyár—ősz. DEBRECEN. „Ezen a nyáron nem volt túlságosan meleg, mindig mérsékelt, még a kánikulában is, emellett mindig esett az eső. A gyümölcsfák tele voltak hernyó fészkekkel, amire ember nem emlékszik. A szőlőt a dér idő előtt lecsapta, nem ért be és megrothadt, a must savanyú.” (Balogh—Auer, Ij., LVI. 1952:119. ^ szeptember 2. KOMÁROM. Másodikától kellemes nyári napok. Akik a nyár kezdetében, az árvízben egy szál szénát sem takaríthattak be, most annyit hozhattak be, mint más esztendőkben . . . (M. H., szept. 21.) szeptember 14. TUROC. M. Gyenge gyümölcstermés, szilva egyáltalában nincs. Alma és körte meglehetősen termett, de nem jók, még nem értek be, s már nem érhetnek be. (P. Z., szept. 21.) szeptember 24. KOLOZSVÁR. Áldásos termésünk volt, a gabona ára 1 forintról 15 garasra esett... (I. h., okt. 15.) szeptember 29. SZATMÁRNÉMETI. Dér. „már a’ szél, ha mint a’ kementze (sut) mellől fú is, mindtsak hidegen fú.” (M. H., okt. 12.) szeptember 29. SZÉKELYUDVARHELY. Nagy dér, három napon át, s sok kárt tett az országban. „A hideg elvette a szőlőt, törökbúzát, mákot és a babot is.” (Téglási, G.F., 59.) szeptember. SZEPESSÉG. A magasabb helyeken korán havazott, a nyári vetemé- nyeket pusztította. A Leibici-hegyekben a zabot teljes érés előtt vágták le. (Mauksch, Ueber die Witterung, 34.) szeptember. SZEPESSÉG. A learatott gabona a korán lehullott és tartós hó alatt teljesen tönkrement. (I. h., 62.) október 6. DEBRECEN. Vékony szüret lesz. „Meg sem érhetvén a szőlő a nagy fagy és dér elrontá és siité, úgy hogy talán a fája is utána vész.” (Sinai, Jakucs gyűjt.) október 21. VÁC. A szeptember végi hidegek VERŐCE és NAGYMAROS szőlőiben nem tettek kárt, mert magason és dél felé fekszenek. A bor akója harmadfél rénes forinton áll. (M. H„ nov. 2.) 280 * * * 280 Ez a szám is még elég magas, ui. Magyarországon a nyári napok gyakorisága az Alföld déli vidékén átlagban 86, míg a Felvidéken 23 — 35 között van. Mauksch más mértékkel (talán 20°-kal) állapította meg a nyári napot, ma |>25 C° maximális hőmérséklet a nyári nap fogalma.
