Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
330 1785 október. HEGYALJA. Kevés és be nem érett fürtöket szüreteltek, bor helyett ecet lett a mustból. Akik tavaly 200 hordót szüreteltek, az idén csak 19 hordóval vittek haza. Itten egy hordó [3 akós] bor szeptemberben 6—7 r. ft. volt, most már 15 . . . (P. Z., nov. 5.) november 2. PEST-BUDA. Kevés, de jó bor termett. Egy akó mustot 36—40 garasért adnak. (I. h., nov. 2.) november. NAGYMIHÁLY. Igen rossz szüret volt itt s a Hegyalján, amit versben megénekelt Dely László mihályi prédikátor „Szomorú szüret” címen, terjedelme 5 oldal. A szőlő savanyú volt, szüretkor hideg, deres, jeges volt az idő. „írtam Mihályiban. Egy Keresztyén Embernek kérésére 10. 9-bris 1786.” (Ada. XVII. 1912: 322, XVI11. 1913 : 88.) ősz. TOKAJ. Nem volt használható száraz szőlő [aszú], (Schams, I. 96.) ősz. TOKAJ-HEGYALJA. Hideg nyár és fagyos ősz miatt a szőlő nem volt túl érett, a korai fagy is megperzselte. A must „savanyúan édes”, a bor az első évben [1786] csípős volt, de később kitisztult. (Dercsény, Ueber Tokay’s, 16.) december 22. SÁROSPATAK. A tartós esőzések miatt az utak igen elromlottak. A forgalom a környező megyékkel nagyon megcsökkent, s amig azelőtt hetenként 60 teherkocsi is jött a Hegyaljára, most alig 4. Az élelmiszerek még elég olcsók. (P. Z., 1786. jan. 4.) december 26. MÁRAMAROS M. Egy pozsonyi mérő búza ára már 3 frt 24 kr, a rozsó 2 frt 50 kr és a zab 51 kr. Helyenként éhínség állott elő, több faluban már csak 3 —4 ház volt kenyérrel ellátva, legtöbbnek sem kenyerük, sem burgonyájuk . . . (I. h., 1786. jan. 11.) december 30. POZSONY. Mérsékelt, száraz és nem is oly hideg időjárás után erős havazás állott be, szakadatlan nagy viharral. A város és a vidék utcái és utai a nagy hó miatt járhatatlanok. (I. h., dec. 31.) december. POZSONY. „Mindenfelől arról tudósittatunk, hogy az egész Magyar Hazában a’ Bornak és Búzának ára nevekedik, és a’bor termést nyert földmives Gazdáknak a’ tavalyi meg-tsügett reménységek meg-jött valamennyire. — A Dohány mindenfele oltsú; bőv füstét Ígér az azzal élőknek. A’ Káposztának fél-Talléron-is lehet százát venni Posonyban, a’ tüzelő fára-is még eddig igen kevesset költettünk; mivel szüntelen lágy és inkább nedves mint hideg idők járnak.” (M. H., dec. 7.) december. SÁROSPATAK. „Itt mind eddig gyakorta és szüntelen való essőzések voltának, úgy annyira, hogy már mindnyájan meg-elégedtünk az essős fellegeknek szemlélésével, annyival-is inkább a’ le-húllani szokott tsepekkel.” (I. h., dec. 21.) 1785. DEBRECEN. Igen hideg, sok hó; márciusban nagy hideg; ,,. . . áprilistól a meleg nevekedett és mértékletesen tartott októberig; közbe közbe való esős napokkal; éjszaki világosság.” (D. M. K., 1831.) — FERTŐ-TÓ. A tó hulláma gyakran a házak kerítéséig ért, sőt az udvarba is bejött, s a házak falait is verte. Ez különösen 1785 és 1786-ban jelentkezett, miért is egyes birtokosok már új házhelyeket akartak embereiknek adni, mert attól tartottak, hogy a tó a régi házakat elnyeli. (Csaplovics, Archiv., I. 139.) — POZSONY. Ez a három esztendő — 1785 — 86 és 87 — bortermést illetőleg emberemlékezet óta a legrosszabbak voltak. (N. U. M., I. 31. Pressburg, 1791 : 31.) — SOPRON. Bor és gabona közepesen termett. (Bruckner.) — SZATMÁRNÉMETI. „az [Szamos] 1785 esztendőbeli árviz által károsultakat is összeírták.” (Jeney, Egy szatmári, 26.)
