Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1785

325

április 24. NAGYSZALÓK. (Szepes m.) Márciusban még nem volt olvadás, s a hótakaró még áprilisban is meg volt. Április közepén tűnt el a hó, de a hegyek alján még György napkor is nagy területen hó feküdt. (Mauksch, lieber die Witterung, 50.)

április 26. GYULAFEHÉRVÁR. A M áros igen megáradt. (P. Z., júl. 2.)

április 27—28. SZATMÁRNÉMETI. ,,. . . oly kegyetlen két téli nap volt, hogy a város határában több mint 200 szarvasmarha pusztult el a szokatlan hideg miatt.” (M. H., máj. 28.)

április 28. POZSONY. A Duna néhány napja újból apadt, s 28-án akarták a repiilő- hidat beszerelni, ezt azonban a viharos ÉK-i szél lehetetlenné tette. A gyorskocsi ezért csak nagy kerülővel mehetett, és nem messze a Pécs nevű szigeten töltötte az éjjelt. (P. Z., ápr. 30.)

április 28. MUNKÁCS, (máj. 5.) Az múlt hó végén volt itteni erős vihar bizonnyal az egész országban érezhető volt. A szomszédos vármegyékből biztosan tudjuk, hogy ott sok helyen maradt nyoma pusztításának. A közlekedés igen nehéz volt, gyalogjárókat, sőt lovasembereket >s megforgatott, mielőtt tovább mehettek, de az ellenálló szekereket eldöntötte. Borzalmas zúgással vágtatott tova minden- felé, fákat gyökerestől kifordított, háztetőket megbontott, sőt felszaggatott, téglából épített kéményeket ledöntött, s rémítő recsegés ropogás közben ledobta a háztetőket a földre. Erdőket, tisztes öreg tölgyeket is kitört. . .

Aránylag kevés ablak tört be, amely ablaküvegeket a nagy szélnyomás betörni nem tudott, azokat a nagy nyomás több párhuzamosan haladó vízszintes darabokra törte, amelyek éppúgy mint az épen maradt üvegek ólomkeretükben állva maradtak.

A székesegyház egyik tornyát megrontotta és a keresztet a tető gombjaival együtt messzire elvitte . . . (P. Z„ máj. 21., megemlíti Hennig, 74. is.)

április. NAGYVÁRAI). „Ezen tavaszon oly sokáig tartó tél volt, hogy ilyenre senki sem emlékezik, mely miatt a takarmány elfogyván, a marhák éhen vesztek, vagy a házak fedelével [szalma, zsúp, nád] tápláltattak. A hóból való árvizek sok károkat okoztak ...” (Keresztesi, 94.)

április. BEREKBÖSZÖRMÉNY. A hideg eső sok lovat pusztított el a mezőn. (Nagy János.)

április. KOLOZSVÁR. A hónap első napjaiban térdig érő hó és igen hideg téli napok. (P. Z., ápr. 13.)

április. POZSONY. Egészen téli időjárás, még a házőrző eb is a konyhában húzná meg magát. Egy hónap óta az ország különféle részeiből „Téllé vált Tavaszról'’ panaszkodnak, sok helyen térdig, sőt övig érő hóban járnak, az állatokat még istállóztatják. (26., ápr. 13.)

április. MAGYARORSZÁG. A hó elején kegyetlen télies időjárás; oly nagy a széna hiánya, hogy sok helyen „az Istállókról szedegetik-le a’ fedelet éhes marháiknak táplálásokra.” (M. H., máj. 4.)

április. ARAI). Nagy takarinányinség miatt sok a lopás. Erdélyben hirtelen olvadás miatt a Maros kilépett medréből. Arad városát 6 és 7-én öntötte el a viz, az ablakokon is befolyt, az emberek a padláson kerestek menedéket, 8-án az ár a város feletti gátat és a nagy töltéseket áttörte s nagy zúgással a város egyéb részeit is elöntötte „kik az éjjeli rivadásban bátorságosabb Bárkákra nem találhattak, nyergeletlen házak tetejére . . . lilének.” Nagy szélvész is kerekedett s így csolnakon sem közlekedhettek egy ideig. „20-án a viz elapadása után, több alacsonyabb ház összeomlott. 26-án kegyetlen téli szél kezdődött és 4 napon át