Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

32G

1785

folyton esett, ami újabb árvizet okozott, de mert a gátakon a viz szabadon folyhatott, újabb veszedelmet a városban nem okozott.” (I. h., máj. 17.)

május 1. POZSONY. A Duna visszatért medrébe és a repülőhidat e napokban beszerelték. (P. Z., máj. 4.)

május 7. POZSONY. Néhány napja kellemes meleg idők járnak. Cseresznye pünkösdkor282 [pv. máj. 15.] még nem lesz, tavaly azonban volt, sőt még kizöldelt fa sem lesz. (M. H., máj. 7.)

május 15. SZATMÁRNÉMETI. A Szamos árvize mintegy két hétig tartott. (I. h., máj. 28.)

május 18. ARAI). Ennek a századnak egyik legnagyobb vihara tombolt. Tűzfalakat, kéményeket döntött le, házfedeleket rombolt, elsodorta azokat s a Maroson lévő malmokat is összerongálta. (Gaál, Arad, 15.)

május 19—20. NAGYVÁRAD. A Körös vize annyira megáradt, hogy az olaszi ref. templom fundusából 5 ölnyit elvitt s a Körös és a templom között csak egy ölnyi maradt, (utólag a megye nagy hosszú gátat építtetett.) (Keresztesi, 99.)

május 22. SZATMÁRNÉMETI. Oly nagy jég esett a határban, hogy „szóró lapáttal lehetett volna egynéhány óráig mérni.” A jégverte öv nem volt szélesebb mint egy szántó föld hossza. (M. H„ jún. 8.)

május 24. ERDÉLY. Felhőszakadás volt. (12/b„ Bielz, 07.)

május 24. DOBRA, DÉVA, DRI SZN! K és SZAKAMATS vidékén (Hunyad m.) oly borzalmas felhőszakadás volt, mire emberemlékezet óta nem emlékeznek. 15—20 mázsás [Centner=50 kg] köveket hengergetett le a hegyekről, a legnagyobb fákat gyökerestől kipusztította, mindenfélét vitt magával az ár a földeken, amelyen már termés nem volt látható. Ezen felhőszakadás előtt nagy t'&megű mérges férgek jelentek meg, amelyek az állatok füleibe, orrába másztak, s azokat a helyszínén megölték. Csak DRESZNIK-ben 14—15 állat lett ezek áldozata. (P. Z„ jún. 25.)

május 28. POZSONY. Szeles, hűvös idő járt, a Dunán nagyban szállították a hajók felfelé a gabonát, lisztet, bort és dohányt. (I. h., máj. 28.)

május. TEMESVÁR. A hideg épp oly nagy volt mint a felvidéken. A barmok etetéséhez hiányzott az eledel, s még a legtakarékosabb gazdák is gunyhóik tetőzetével — szalma, zsúp, nád — etették állataikat. Az egyik szénakereskedő 11 nap alatt 6000 forintot keresett a szénán. (M. K„ máj. 11.)

június 7. NAGYSZEBEN (jún. 23.). E hó 7-e óta alig mullott el nap heves zivataros eső nélkül: de 16-a óta mind erősebbek a zivatarok, felhőszakadások és jégesők. Gyújtó villámok, embereket is öltek. SZENTERZSÉBETen 18-áról 19-ére éjjel egy villám két csűrt gyújtott fel. Előző nap egy villám egy leányka haját égette le. A patakok mind megteltek, az utcákat elöntötte a víz. Még mindig esős az idő. (P. Z., júl. 6.)

június 18. SZEPESSÉG. Igen hideg időjárás, a környező hegyeken havazott. A Királyhegyet még hó borítja. LIPTÓ és GÖMÖR vármegyékben ismételt jégverés volt. Sok helyen éjjel fagyok akadályozták a tenyészetet. A havas tél ártott az erdőknek, és ahol kizöldült, ott a teméntelenül sok cserebogár majd mindent lepusztított.283 (I. h„ jún. 25.)

június 18. KOLOZSVÁR. Borzalmas időjárás volt délben. Erős felhőszakadás, vil282 Pünkösd változó ünnep, május 10-e és június 13-a között. 1 784-ben május 30-án volt pv., tehát 2 héttel később.

283 A rendkívüli időjárást egyesek boszorkánymesékkel magyarázzák. Erről uo. hosszabb közlemény.