Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1779 257' egy házba sújtott, az azonnal lángba borult, s két szolgálóleány elégett. - MAROSVÁSÁRHELY. Ugyanezen a napon itt is dühöngött a zivatar, bár Zombortól 7 napi utazás távolságnyira van. A zivatar nagy ijedelmet okozott. (I. h., márc. 3.) február 10. POZSONY. Este 7 és 8 óra között megindult a Duna jege. Az eseményt mozsárágyuk lövései jelezték. Mindkét parton néhány száz égő fáklya szép látványt nyújtott. A ligeti hidat [a Duna egyik fattyú-ágán] és néhány hajót a jég megrongált. (I. h., febr. 13.) február 26. POZSONY. A Duna a jégtől teljesen megtisztult, ezen a napon a repülő hidat újból beakasztották. (I. h., febr. 27.) március 23. G YÓCS. (Somogy m.)214 Az itteni birtokon ezen a napon du. 2 órakor tiszta ég mellett napsütésben oly forgószél keletkezett, hogy a mezőn dolgozó parasztokat hirtelen a földre sújtotta, sőt egyiket még a levegőbe emelte, majd leejtette. Ez a hallatlan szél a szomszédos erdők felé vonult, s a legnagyobb fákat vagy gyökerestől kitépte, vagy kettétörte azokat. Zúgás is hallatszott és hasonlított ahhoz a zajhoz, amelyet egymástól külön égő fadarabok okozhatnak [ropogás]. A jelenség tartama csak néhány percnyi volt. (P. Z. ápr. 28.) április 10. KOMÁROM. ESZTERGOM. Ilyen alacsonynak, mint amilyen most a . Duna, még sohasem látták. A múlt héten az esztergomi vár mellett 5 mér- földnyire Komáromtól, 10 nagy horgonyt találtak, amelyeket mindjárt kihalásztak. Kitűnt, hogy amikor még török uralom volt itt, egy hajóhíd vezetett át Párkányba, s a horgonyok annak rögzítését szolgálhatták. (I. h., ápr. 28.) április 17. POZSONY. Szombaton a hajnali fagy az itteni szőlőkben helyenként kárt okozott, amelyet sok ezer forintra becsülnek. Különösen a mélyen fekvő szőlőket érintette. (I. h., ápr. 21.) április. SZEPESSÉG. Az április tartósan derült és meleg, a téli nedvesség eltűnt, már szárazság van. (Mauksch, 50.) május 5. POZSONY. Károkat okozó viharos szól kerekedett. Egy állványon dolgozó munkást lesodort, s az halálra zúzta magát. (I. h., máj. 8.) május 26. TÓSOK. (Veszprém m.) A nagy szárazságban tűz ütött ki, s az erős szélben 40 ház égett le. (I. h., jún. 16.) május 30. KIÍRTA. (Veszprém m.) Ezen a napon fagy volt. (Sülé, 1949:312.) május. SELMECBÁNYA. Á száraz időjárás következtében a kutak annyira kiapadtak, hogy a vizet — amelyet a Fágr-ból215 fuvaroztak ide — pénzért vették. (P. Z., máj. 26.) május. TÓTKOMLÓS. (Békés m.) A nagy szárazság és a takarmányhiány miatt az állatok a legelőn eltikkadtak és eldöglenek. Az őszi és a tavaszi vetés a földön hever, a fák és a szőlőtőkék pedig a hidegtől szenvedtek nagy kárt. A folyóvizek is annyira elapadtak, hogy a Maron és a Körön, sőt még a Tisza is különféle helyeken átgázolható. (I. h., jún. 12.) május. SZEPESSÉG. Meleg május, igen száraz tavasz volt, keleti szelekkel. (Mauksch, Ueber die Witterung, 51.) június 19. SOPRON. Végül is az ég pár szem esőt hullatott. Legutoljára 19-én du. heves zivatar mellett esett. LAKOMPAKon a villám lecsapott, és három ház 214 A forrás ,,sümegi’' megyét említ. A helyes megfejtést Mózner László plébános (Kaposvár) volt szíves megküldeni. Kétségtelen tornádó jellegű szél volt. 215 Szinte hihetetlen, ui. közben vannak a Garatn és a Nyitra, amelyek, úgy látszik, igen erősen elapadhattak, s ezért a nagyobb vizű Vágig is el kellett vízért menni. 17 Időjárási
