Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

258

1779

leégett, HARÁCS-on egy utast lovával együtt agyonvágott. E héten kezdődik itt az aratás, amely rendszerint Margit nap előtt (jól. 13.) nem szokott megtörténni. ZALA, SOMOGY és TOLNA megyékből nap-nap mellett érkeznek a szomorú hírek, hogy még mindig nem ésik; a terméshez fűzött remények elvesztek, a mezők teljességgel kiégtek, szarvasmarhakor is fellépett. Az árak 14 napja nagyon emelkedtek, a rozs már 35—38 garas, és a búza 2 frt 5—8 garason kelt. (P. Z., jún. 26.)

június) 19). SOMOGYSZENTIMRE. ,,Ez idén verte el a jégeső a mezőbeli vetemé- nyeket s a nagy szárazság megülte. ” (Mózner L. közlése: Festetich család levéltára.)

június 21. GRINAD. (Pozsony m.) Nagy jégverés volt 21-én, a hegyiszőlőkben nagy kárt és itt Pozsonyban erős lehűlést okozott. (P. Z., jún. 23.)

július. GÖMÖR M. A jég itt néhány határt erősen elvert. A Szepességben kiadós aratás ígérkezik. (I. h., júl. 17.)

augusztus 2—6. SZÉKELYUDVARHELY. „Anno 1779. die 2-a, 3-a, 5-a et 6-a Augusti szörnyű nagy árvíz [N agykiiküllő] lett, az Vargapatak, mely 2-a Augusti sok pajtákat, kerteket és némelynek szénházát [szénaház] is elrontotta, annyira áradván, hogy a Felső Máki kútágosa tartotta a szélit.” (Téglási, G. F. 58.)

augusztus 9. SOPRON. Délben 12 és 1 óra között vidékünkön oly heves mennydörgés, eső és jégverés volt, hogy több mint 8 falu határában a szőlőket részben a jég elverte, részben a nagy víz elhordta a szőlőtőkéket. NÁDASD, PÉTEIIFA és SOMFALVA falvakban a megdagadt vizek a házak alapjait kimosták, s több ház annyira megsérült, hogy azokat újból kellett felépíteni. (P. /., aug. 25.)

augusztus 11., 18. TRENCSÉN. A Vág kilépett medréből s kárt okozott. A gátakat 12 ölnyi szélességben áttörte, s a víz a városfalak alá hömpölygött. 18-án —alighogy & Vág apadni kezdett — du. 5 órakor heves zápor hullott, és rövid idő alatt oly sok víz gyűlt össze, hogy a házakat elöntötte, a pincék megteltek, s nagy ijedelmet okozott. (P. Z., aug. 28.)

augusztus. NAGYSZEBEN. E hónapban itt, de egész Erdélyben is borzalmas időjárásunk volt. A gyakori jégesők a legtöbb helyen a szőlőkben nagy kárt okoztak, bár azok már az elmúlt tél kegyetlen hidegétől is sokat szenvedtek. Szörnyű felhőszakadások hegycsuszamlásokat okoztak, eliszaposították a földeket és házakat romboltak. Ez a csapás érte BRASSÓ közelében UJFALU-t, ahol a [Perzsányi] hegyekben nagy felhőszakadás volt. Az irózatos vizár egy egész hegyet [dombot] elmosott. Kitörte, kimosta a legvastagabb fákat s gyökerestül hordta magával. A rendesen felépített falut az árvíz majdnem teljesen feldúlta. A megmaradt házakat iszap és agyag töltötte meg. A templomban a sár [iszap] 7 lábnyi volt (!). Több ember életét vesztette, 10 embert ástak ki az iszapból, de még többen hiányoztak.

FELEK (Szeben m.) A felhőszakadás itt is hegyomlást okozott, a kár azonban még sem volt oly nagy. Valószínű, hogy az ár hullámaiban két ember eltűnt. Az itt átfolyó, — pisztrángokban gazdag — hegyipatak sok követ hordott le, s a partokon agyonzúzott halak tömege feküdt. (I. h., okt. 9.)

augusztus 21. ERDÉLY. Hűvös nyár nagy áradásokkal. Erdélyben nagy felhőszakadások és áradások voltak. Augusztus 21-én a vizek kiléptek medrükből, s házak falait alámosva, azok elpusztultak. (22/b. Bielz, 67.)

szeptember 28. EGER. Mihálynap előtti éjjelen nagy zivatar volt, és a város mellett a villám két pásztort agyonsujtott. (P. Z., nov. 27.)