Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1760—1761 199 — MAGYARKÖBLÖS. „Ugyan ezen esztendőben szűrtem a köblösi szőlőmből 30 veder olyan bort, hogy ha minden esztendőben olyat termene, nem sajnálla- nám kapálni a tövit. Ugyan a szölőbeli selymes pergamen-kornéj fáról, úgy a veteményes-kertben lévőről, hasonlóképen a nagy vackorfa tetején ótottról ettem Isten segedelméből ezen esztendőben, mindenik igen speciális gyümölcs. A mi nézi termését ezen esztendőnek, bőv volt búzának, bornak, makknak termése úgy, hogy a köblösi erdőn termett makkról verettem le szalonnának való sertésimnek, széna is jól termett, Magyarországon pedig igen vékonyan termett mind búza, mind pedig széna. ’’(Rettegi, Hk. I. 1884 : 381.) — NAGYAJTA. „Martiusba és Aprüisbe Husvétig [hv. ápr. 6.] irtóztató hideg fergeteges, szeles idők járának, mely rnia sem szántani, sem egyéb tavaszi munkához idein hozzá fogni nem lehetett. Június. Szüntelen mindenfelé sok jégesők járnak és számtalan károkat tesznek. Ebben az esztendőben husvét utántól fogva felette nagy szárazság járt, mely mia igen kevés szénánk és búzánk lön. Törökbúza Istennek hálá elég lett. Szüretünk is Istennek hálá mind termésire, mind a bor jóságára nézve jó volt. NB. Ebben az esztendőben a tavasz kezdődött felette hideg fagylaló szelekkel, mely mia sok helyeken igen elveszett a gabona. Azután szárazságra fordulván az egész nyárig mind száraz tavasz volt. A nyár hives időkkel telék el, hanem Septeinberben igen drága meleg napok voltak, és igen jó vető napok szolgáltak közbe közbe egy egy kevés eső is lévén. Adventre [1. advent vas.: nov. 30.] esett való egy kevés hó, de ismét elment és mind lágy idők szolgálnak. Karácsonba is tiszta engedelmes idők, tavaszi napok járnak, kivált 1-ma és 2-da Januarii tiszta tavaszi idő volt. Ebbe az esztendőbe húshagyó kedden [febr. 19.] estve szörnyű szélvész volt mindenfelé, Kolozsvárt a jesuiták tornyát letörte.” (Cserei G., Diarium, 358.) — POZSONY. A Sz. Márton plébániatemplom tornyát villámcsapás érte. (Korabinszky J. M., Geographisches, 566.) SOPRON. ... a nyár azonban nagyon kedvező volt, jó közepes év bor- és gabonatermést illetőleg. (Bruckner.) 1761.* január. MAGYARFRÁTA. Újév napján és másodnap is tiszta tavaszi idő volt. (Cserei G., Diarium, 358.) március 6. MAGYARKÖBLÖS. „Most érkezém id est (!) 6-ta Mar(tii) haza. Ezen utániban láttam vadgalambot, hallottam, hogy a rigó is szépen száll vala a Kendi parkban.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 55.) március 19. SZEPESSÉG. Március 19-én és néhány következő napon oly szigorú hideg volt, ami januáriusinak felelt meg. (Mauksch, Ueber die Witterung, 47.) április 30. SOPRON. Ebben az évben több reményünk volt jobb szüretre, de Űrnapján oly nagy hideg [fagy] tört be, hogy az összes hegyi- és alantabb fekvő szőlők nagy kárt szenvedtek. (Bruckner.) június 28. POZSONY. „1761. Észt. Jún. 28. napján estvéli 8. és 9. között olly nagy- vizek szakadának le a’ felhőkből, hogy az úgy nevezett ketske utcz i egy néhány lelkek-is [emberek] azok által el-borétattak.” (Institoris, A hitnek.) * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (49 9. o.) F üggelék alatt.
