Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
200 1761 — 1762 július, augusztus. NAGYAJTA. „Felette nagy szárazság jára ezen a tavaszon, mely mia igen gyérek az őszi búzáink, az jég is elverte FRÁTÁN egy részit, tavasz gabonánk igen apró. Szénát telyességgel semmit sem csináltunk a mezőségen. Ajtón az ősz búza jó, de a szárazság miatt ott is igen vékonyak a tavaszi vetések, az marhánk éhei majd meghalnak. Egész Júliusban mind hideg szelek járának többnyire, most Augusztus kezdetig annál hidegebb szelek vadnak.” (Cserei G., Diarium, 373.) november 16. MAGYARKÖBLÖS, ,,16-ta Novembris igen nagy dörgés-villámlás lön, melyhez hasonlót egész nyáron nem hallottam, a mellett jég is esett.” „Azon alkalmatossággal ütötte meg a menykő a szegény zilahi Éltető Istvánt; jámbor, emberséges jó ember volt szegény.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 226.) GYULA. A plébániát villámcsapás érte . . . (Scherer, Gyula, I. 276.) MAGYARKÖBLÖS. „Eltelék ez 1761-dik esztendő is Isten kegyelmességéből; mely is nem mondathatik sovány esztendőnek, mivel a gabona, kivált a búza mindenütt bőven termett, törökbúza nem mindenütt, hasonlóképen széna is némely helyeken igen kevés, bor pedig a Szilágyban nagyobb bőséggel s jobb, mint tavaly, még most is meg lehet hármával)?) egy forinton venni mindenütt.” (Rettegi Hk. II. 1885 : 230.) — MAGYARORSZÁG163, ........gabona igen szűkén lett, hanem a borok olly édesek l ettek, hogy a finom sűrűség miatt úgy nyúltak mint a méz.” (Pap, H. M. I. 1822 : 394.)- NAGYAJTA. „Az egész Júliusban mind hideg szelek járának, ellenben 7-berbe (szeptember) oly meleg idők jártának, hogy caniculában is lehetetlen melegebbnek lenni. Sokaktól hallottam, hogy Olaszországban nem jár nagyobb meleg, mely mia Istennek hálá a szőlők jól megértek és néhol igen jó borok lettek.” (Cserei G., Diarium, 372.) — NAGYAJTA. „Ez az 1761 esztendő is igen szűk esztendő lön, mivel kivált a Mezőségen szertelen nagy szárazság volt, mely mia telyességgel semmi szénánk nem lön, búzánk is felette kevés, azt is FRÁTÁN elverte a jég, ezen esztendőben a marhadög is szerte szélyel grassál az országba, FRATA körül, MOCSOK, BOTHÁZÁN, TÓTHÁZÁN, SZOVÁTHÁN, NOVAJON és más helyeken is Kolozs vármegyében.” (Uo.) SEPSISZENTGYÖRGY. A szárazság éve. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948 :236.) — SOPRON. Száraz nyár volt, kevés szalma, széna és sarjú termett; a búza csak 3—4 arasznyi hosszúságú lett; bor közepes, szüretkor naponta esett és a szőlőszemek elrodhattak. (Bruckner.) — SOPRON. Október esős volt; a szüret elhúzódott november 11-éig. (Michel, 352., Bruckner—Schürtz, 97.) ■- TÖRÖKBÁLINT. A bő termést ígérő szőlőben a sok eső többször kárt tett. (História Coll. Budensis., H.F.) 1762.* 1761/62. tél. SOPRON. Könnyű telünk volt, kevés hóval és hideggel. (Bruckner.) tél. SEPSISZENTGYÖRGY. A télen igen sok hó volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (499. o.) Függelék alatt. 163Pap 1761 és 1762. évet együtt említi s így kétséges a borra vonatkozó adat melyik évre vonatkozik.
