Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1723- 1724 101 melegebb időjárása azonban a nappalok rövidsége miatt az érleléshez már elégtelen volt. Ezért a szüret kitolódott novemberre; de a nov. 3-i erős fagy a szemeket a tőkén fagyasztotta s a nedvkeringés megszűnt. A szemek hullottak, s az 5-, 6-, 7-én volt havazás elborította azokat. A pár nap múlva beállott olvadás után a szemek husossabbakká váltak ... A fürtökből télire is eltettek, s még jövő júniusban is kifogástalan csemege volt. Végül a hideg időben megindult a szüret, de kevés volt a szüretelő, s egyes szőlőkben a szüret csak decemberben fejeződött be. Az aszúbort egy hordócskával sem készítettek, mert aszott szemek nem voltak. A termés 1/3-ával meghaladta a tavalyit, de többnyire savanyúbb, fanyarabb és vizesebb volt - alig jobb, mint az 1721. évi — de mégis szesztartalma valamivel nagyobb volt. Hordóját csak 6—8, legfeljebb 10 rajnai tallérért sikerült eladni, ehhez hasonló alacsony árak emlékezetem szerint nem fordultak elő . . . Felvetette a kérdést vajon a szőlőnek szüret előtti megfagyása káros vagy hasznos volt-e? Kétségtelen a meglehetős érett fürtöknek a gyenge éjjeli fagyok hasznosak voltak . . . Hasonlóképp foglalkozik a fagynak a kerti veteményekre tett hatásával. (Sammlung, 1723 : 387.) 1724.* 1723/24. Tél. SZEPESSÉG. 1724-ben tulajdonképen nem is volt tél egész tavasz kezdetéig; februáriusban a rétek virágzottak, a fák rügyeztek, a békák és kakukok hallatták hangjukat, egészen inájusias időjárás. Erre márciusban gyakori havazás s rövid, de annál inkább kártevőbb tél következett. (Mauksch, Ueber die Witterung 45.) január. EPERJES. 1-étől 5-éig naponta többször esett, 6-,7-, és 8-én hóval vagyesen, majd 14-éig derült idő, ettől kezdve a hó végéig ködös borult idő. Többször villogott. 1-én holdszivárvány volt. A legnagyobb hideg napja jan. 15-ére esett. (Sammlung, 1724 : 23.) január. KÉSMÁRK. Á hónap eleje havas és esős, és a hó nem volt tartós, mert DNy-i szél fújt, 7-én hintón Liptóból hazafelé jöttem, de a felkai részen olyan vihar keletkezett, hogy a vihar az erdőből Felka felé tartó, fával megrakott szekereket felborította, ... A borzalmas idő du. 2 órakor kezdődött. Amikor a Stockau nevű lucfenyő erdőcske mögül a szabad sik területre értünk, a tep- lici térség felől DNy-ról sűrű köd hömpölygött a földön és 10 perc alatt hozzánk is ért; nagy hópelyhekkel és jégszemekkel kellemetlenkedett, majd a vihar rendkívülivé vált . . . Ettől a naptól kezdve egyszer volt fagy, annak ellenére, hogy az éjjelek többször derültek voltak. Néhányszor esős idő állott be, majd megszűnt, de legtöbbször a hegyi ködökből eredő szitálás volt. Vince napja [jan. 22.] előtt borús és kellemetlen idő volt, de ekkor tiszta idő lett. Említi a parasztregulát németül, latinul és magyarul: „Ha szép a Vincze te[le] a pincze”. Pál napja [jan. 25.] előtti éjjelen borzalmas szélvihar, sok háznak, csűrnek tetőzetét lehordta, s főképp a vidéken nagy kárt okozott. Pál napja kellemes, csendes és tiszta volt.: Ergo bona, tempóra denotet anni.61 (Sammlung, 1724 : 23.) * Ozegei megfigyeléseit 1. a 2. (485. o.); EPERJES 1. a 3. (491. o.) Függelék alatt. 61 Tehát jó időjárási körülményeket jósol az évre.
