Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
102 1724 január. KÉSMÁRK. A vetés mindenütt szép, bár hó nem borította; a gabonaárak alacsonyak maradtak, egy köböl gabona 17 krajcár, a búzáé 33, a zabé 9, a rozs és az árpa ára egyforma volt. (I. h. 60.) január 1. EPERJES. Este %9-kor holdszivárvány volt K. felé, amikor a Hold már meglehetősen magasan állott. A rendes szivárványhoz volt hasonló, azonban a vörös szín sokkal sötétebb s nem oly élénk. Napközben többször volt eső, s az este is alkalmas volt ezen fényjelenség felléptére.62 Reimann. (Sammlung, 1724 : 69.) január. NAGYENYED. Az év első hónapjában nem esett hó, nagy sűrű köd volt hideg nélkül, annyira, hogy nem télnek, hanem enyhe ősznek volt tekinthető. (Vásárhelyi —Bogáts, LII. 1948 : 143.) február. KÉSMÁRK. A parasztregula szerint: „Ha Mátyás (febr. 25.)63 nem talál jeget, csinál jeget.” Ez igy is volt s 28-án a Poprád is befagyott. (Sammlung, 1724 : 53.)^ február. KÉSMÁRK. Oly enyhe idő, hogy 4-én általában erősen szántottak; 7—12-e között zabot vetettek, oly meleg volt. A gabona [vékájának] ára 3—5 krajcárral emelkedett. (I. h. 165.) iebruár. KÉSMÁRK. 10-én néhány kankalint [Primula veris] találtam. Febr. 3-án igazi nyári [!] nap volt s több méhkasból rajzottak. ÁBRAHÁMFALVÁN 2 rajt fogtak be. 5-én láttuk és hallottuk a békákat. Kankalint majd február végéig láthattunk. (I. h. 189.) február. NAGYENYED. Oly szokatlanul meleg volt, hogy magam sem hinném, ha nem tapasztaltam volna, amilyenre még elődeink ősei sem emlékeztek; a fák már virágoztak, különböző virágok nyíltak, az emberek szántottak, vetettek stb. és olyan munkákat végeztek, amelyekre csak áprilisban szokott sor kerülni. Hó nem volt, csak 25-én hajnalban szóródott be a föld kis hóval, de 4 óra múlva el is olvadt. A késői utókor is nagyon meg fogja emlegetni ezt az időjárást. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 143.) március 1. ALTORJA. „Rettenetes rút havazó idő vala, de az Isten ő szent felsége ismét melegre forditá.” (Aporné márc. 1-i levele. II. 127.) március 12. ALTORJA. „Rettenetes hideg volt ednéhánv nap, mindunta szél jár.” (I. h. II. 135.) március. KÉSMÁRK. 29. reggel meleg eső. A befagyott Poprád folyó jege 10-én felrepedezett és elindult; a hegyekben nagy eső volt, a Poprád megáradt, kilépett medréből, s a földeket elborította jégtáblákkal. Az uralkodó szél kezdetben K majd DK majd állandóan DDK. (Sammlung, 1724 : 247.) március. KÉSMÁRK. A szántóföldek állapota csodálatos volt, hol hóval borított, hol teljes hómentes, a jó termésben kételkedtek. A gabona ára 2 ezüstgaras volt. (I. h. 283.) március. NAGYENYED. Igen száraz, csak a hónap első napjaiban volt némi hó. Egyébként elég meleg és enyhe. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij„ LII. 1948:143.) április. ORSOVA. Ápr. 6-án jelenti: „A [tavalyi] rossz termés a lakosságot oly nagy szegénységbe döntötte, hogy ha néhány krajcárhoz jutnak, azt élelmezésükre kell azonnal felhasználniok.” (Baróti, II. 390.) április. EPERJES. Az enyhe nedves tél miatt a szőlővesszők [a Hegyalján] igen szenvedtek, úgyhogy csak keveset lehetett visszametszeni. Húsvét körül 62 Elmélkedések ezek felléptéről s általában a haló-jelenségekről. 63 Szökőévben Mátyás napja 25-én van.
