Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

4o<;

1793

július 9., 13. DEBRECEN. Gyakran voltak erős zivatarok. „. . . 9-dik napján, délután olly nagy kárt tett a’ jég határainknak némelly részeiben, hogy azokon sem nem kaszálnak, sem nem aratnak ebben az Esztendőben Embereink. Ahol 300 köböl búzát vártak 3 sem lesz. 13-án éjjel a villám egy házba csapott, a házaspár félhóit volt, de megmaradtak.” (I. h., aug. 9.) július 11. MUNKÁCS. ,,. . . mind meg-rontotta jobbára a’ ragya az idevaló szőlőhegyeket.” (M. H., júl. 30.)

július 14. SZATMÁR M. „Valamint másutt, úgy itten is példásan ment keresztül az a’ nagy égi-háború, melly volt júl. 14-dikén. Ugyan is hol malmot, hol házat, hol Embert ütött az Isten-nyila. OROSZI . . . faluban előbb a’ száraz (nem tüzes) menykő ütött-bé a’ Református Prédikátor’ házába, ’s könyveit és Írásait mind öszve-hasogatta; annak-utánna nem sok idő múlva tüzes menykő követte a’ szárazt, és már ez a leg-kissebb papirosát is öszve-égette a’ szegény Prédikátornak. Maga ugyan, egész háznépestől meg-maradt életben; hanem igen félelmes lett, úgy hogy ha tsak felleget lát is azóltától fogva, már reszket.” (Uo.) július 14. RÁCKEVE, ,,14-a Julii vásár végével rettenetes szélvész támadván, sok kár tételek közt a város háza tetejét is leszaggatta”. (Magdics, 154.) július 17. PEST M. „Az aratás nagy divattyában vagyon a’ />«««- in e n 11 i b e n. Aratók kevesen jöttek, a’ kik jöttek is, azok sem résziből, hanem kész pénzért dolgoznak: tsomoját, 17 kévéjével 10—15 krajtzárokért. A’ ki szerentsére Részest talált, a’ leg-szebb búzát nyóltzadán adta ki, a’ leg-alábbvaló Leánynak 20 kr az aratásért való napi bére, e’ mellett négyszer eszik egy nap,, még is ha tsak a’ Gazda szüntelen sarkában nints: mit sem ér a’ munkája.” (M. H„ júl. 23.) július 20. SOPRON. „. . . A’ rozs, búza, árpa, sőt a’ zab is egyszerre érnek, ’s ugyan neki kell türkőzni a’ munkának. A szőlő-hegyekre nézve-is helyre hozza most Július, a’ hideg, ’s essős Május és Június hónapoknak mostohaságát.” (I. h„ júl. 23.)

július 20. BUDA. ,,. . . dél után 3 órakor az úgy nevezett Neustift [Újlak] külső városi templomban bé tsapván a’ tüzes menkő, a’ toronynak tetejét el égette, az abban lévő harangokat öszve olvasztotta, a’ templomot félig le égette, és benn a’ templomban 4 oltárt sebesitett meg.” (M. K„ júl. 30., P. Z„ aug. 2.) július 23. KISKUNSÁG. Bő szénatermés és bő aratás volt. Szőlő is gazdag szüretet Ígér. (M. H„ aug. 2.)

július 25—31. KALOCSA. ,,A’ közelébb múlt hét éjtszakákon nagy villámlások, menydörgések, záporok, és menykő-hullások voltak.” Künn van a betakarítat- lan széna és gabonakeresztek. (I. h„ aug. 16.) július'29. LÓCS. (Sopron m.) Nagy zivatar és felhőszakadás, a gabona keresztek mind átáztak. Villámcsapás érte a fa alá menekült 3 legényt. . .

,,A’ fenn említett naptól fogva szinte semmi szünete az essőnek, melly miatt az aratás hátráltatik” a keresztbe rakott gabona kicsirázik. (I. h„ aug. 13., M. K. aug. 16.)

július 31. KORPONA. ,,. . . estvéli 10 óra tájban le-ütött egy szomszéd helységben a’ menykő, ’s oily tüzet okozott, a’ melly szinte két órákig tartotta világosságban egész Városunkat.” (I. h„ aug. 13.)

július. BÁRTFA (júl. 29.) Sárosban rövid időn belül több felhőszakadás nagy károkat okozott. (P. Z„ aug. 16.)

július. LIPPA (aug. 2.) A Maros vizében szokatlanul sok a hal, ami annál feltűnőbb, mert a Maros mint nagy, mint kis halakban általában igen szegény ... (I. h., aug. 16.)

július. MAGYARORSZÁGON főképpen azokon a vidékeken, amelyeken kevesebb