Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1780 335 április 30. KOMÁROM. Újév óta 38 református fiú halt meg himlőben. (P. Z., máj. 6.) április. POZSONY. Már 9 napja esős idő, hol de. hol du. „Siros [zsíros] essők valának. Bőv terméssel biztat az idő.” (M. H., ápr. 12.) május 1—3. BÉCS, POZSONY. Meleg napok után, április 30-án du. 3-kor 17° volt (21 C°), május 1-én azonban a hideg északi szélre du. 3-kor csak 8° volt (10 C°), este 10-kor 2° (2,5 Gc). Május 2-án reggel 6-kor 2° mellett megindult hóvihar este 10-ig tartott, egész nap ily alacsony volt a hőmérséklet, sőt még '/2°-kal süllyedt is. (I. h., máj. 6.) május 1 8. VESZPRÉM. A hónap eleje annyira hideg volt, hogy az ablakok „izzadtak”; 8-án délben zivatar, jégeső és az eső estig tartott. (Bolgár, 21.) május 8. SZEPES M.291 Jégverés volt és másnap is „térdig állott a jég [!]: oda vágynak a’ fa gyümoltsök, a gabona földek, és a’ szőlő Hegyek.” (M. H., aug. 9.) május vége, június eleje. NAGYSZEBEN. Május utolsó és június első napjai, a megelőző hideg záporesők, jégeső és zivatarok után oly hidegek voltak, hogy ártottak a gyümölcsnek és szőlőnek. A kukoricát az egerek pusztítják, még csírázásuk előtt. Az árak emelkednek. (P. Z., jún. 24.) június. RÁCKEVE. „Ekkor volt a nagy árviz, hogy az öreg kompon aratás és nyomtatáskor szintén a szűrükig [szérű] PEREG alá lehetett menni; okozott is ez tetemes károkat.” (Magdics, 140.) június. NAGYMIHÁLY, HEGYALJA. Ez a hónap igen esős volt s mint Dely László versben írja: „Mert Június végén az Egek tömlőit A széles tengerrül el hivá felhőit Tsak nem öt holnapig szüntelen essőze Ha néhányszor derült az idő szellője.” stb. ősz. Az ősz igen hideg volt, ahol máskor egy tábla 60 hordót adott „Tsuda, kettő három ha benne akadott.” [Lásd 1785 alatt is.] (Ada. XVII. 1912 : 322.). június 30. SOPRON. A jégverés a szőlőkben sok kárt okozott. (Bruckner.) június, július, nyár, ősz. — DEBRECEN. E két hónapban nagyon sok az eső, a víz nagy károkat okozott. Ez az egész nyár nagyon vizes, az egész ősz csupa eső volt. (Balogh—Auer, Ij„ LVL 1952 : 119.) július 2. SOPRON. „Rettentő Jég Zápor esett éppen Sarlós Boldog-asszony napján. Voltak a jégdarabok között mellyek egy fontot ’s többet-is nyomtak. Az épületeket kiváltképpen meg rongálva le vervén a Cserepet a ház fedezetekről, az ablakokat bezúzván.” (Drinóczy, Böngészet, 142.)292 július 8. 1\ ‘ZSONY. A Duna vízállása csökkent; az ár komolyabb kárt nem okozott s a renülőhid már ismét üzemben van . . . (P. Z., júl. 8.) július 12. POZSONY. A Duna áradásáról az újság a következőt közli: Június 26-án kezdett a Duna áradni s estéig 1 láb 3 hüvelyknyivel lett magasabb. Előző nanon a magassága 13 láb 3 hüvelyk volt, ma azonban csak 12 lábbal alacsonyabb, mint a vizikaszárnya sarkán elhelyezett 1775 évi áprilisi vízállás. A víz júlii s 2-a estéjéig, — amikor csak 3 lábbal maradt az előbb említett magasság alatt - állandóan emelkedett. Tehát 7 nap alatt 11 lábbal és 3 hüvelykkel növekedett a vízszine. 27-én volt az áradása a legnagyobb, mert 24 óra alatt 3 láb és 7 hüvelyk volt az emelkedés. Július 3-án kezdődött az apadás annyira, hogy 6-án estére már 291 Valószínűleg DNy-ról vonuló zivatar lehetett, mert Veszprémben is feljegyezték. 202 Bruckner— Schürtz naplója 005. o.) június 30-át említi, hogy pusztító jégverés volt. Lehet hogy mindkét napon volt.
