Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
336 1786 5 láb 1 hüvelyk volt a süllyedés, és 10-ére a vízállás 10 láb és 6 1/2 hüvelykre csökkent. Ennek következtében a Duna magassága már csak 6 láb 2 hüvelyk- nyi volt, de még nem apadt le június 20-i állására. Július 5-én a hajóhíd már közlekedésre alkalmas volt, ui. június 29-e óta üzemen kívül állott. Alábbi a „Wiener Zeitung” júl. 5-i adatai segítségével készített táblázat [amennyire a közölt adatok azt megengedik] szemlélteti a Duna áradása és apadásának lefolyását, amint az Bécsben és Linzben történt. Kiváncsiaknak még nyitva marad a kérdés, hogy hogyan változott a vízállás magassága naponta. Linz Wien Pozsony A Duna áradása kezdődött jún. 26. 13’ 3” Legerősebb áradás 24 óra alatt — jún. 27. + 3’ 7” A vízállás tetőzött jún. 27. jún. 30. júl. 1. + 3’ mellett Az áradás mértéke — júl. 1. 11’ 3” Az apadás kezdete jún. 28. júl. 1. júl. 2. Látható hogy a víz Bécsben 3 nappal később tetőzött mint Linzben; Pozsonyban egy nappal a bécsi tetőzés után. A víznek, amint az néha megesik, nem volt több napon át hasonlóan magas vízállása, hanem rövid idő alatt áradt, majd apadt, és hogy ennek az áradásnak valószínű oka — amint arra a bécsi újság írója reámutat — a tiroli és salzburgi hegyekben volt felhőszakadás. Az „Erlanger Zeitung” szerint is a Tirolban volt felhőszakadás okozta az áradást. (P. Z., júl. 12; Linzben volt pusztításról uo. júl. 19 és 26.) július 12 — 18. NAGYVÁRAD. „Az uralkodó ide érkezése előtt [II. József] d. 12. júl. oly szélvész volt, hogy a házakat is majd felforgatta. Bejövén ez megszűnt és szép idő volt. Elmenetelekor d. 13. igen nagy égi háború, menykő- hullás és 17 óráig tartott nagy esőszakadás következett: de magát mind [Mező-] TELEGDig nem érte a császárt.” „A Felséges császár elmenetele után minden nap, de kivált d. 16., 17. júl. nagy záporeső és a hegyekben nagy felhőszakadások lévén oly nagy árvíz következett, hogy a mezőben levő szénát és egyébb veteményeket felvette és elvesztette. 18-ára a Körös annyira megáradt, hogy ehhez hasonlónak 1775-től fogva senki sem érte.” „Az én udvaromba is bejött, és a parochiális háznak fala tartotta a vizet; ide senki szárazon be nem jöhetett. A gátakat, felülhaladván a városon, elszaggatta. Sok pinczéket és házakat tele töltött, kerteket elhordott. Igazán mondják, hogy: „Nagy út, úr, viz és vár mellett nem jó lakni.” (Keresztesi I., 135.) július 13. NAGYVÁRAD. ,,A’ F. Tsászár, ezen hónapnak 12-dikén érkezett . . . Más nap’ reggel 4 órakor az Ispotálynak nézeglésére menvén, s ottan a’ szegényeknek bő alamizsnát hagyván; nagy ég dörgés és villámlások között, mely- lyek még 3 órakor reggel kezdődének s estig mindég tártának . . .” (M. H., júl. 26.) július 13. KRASZNA. (Szilágy m.) ,, . . . hogy talán egygy Százszaka [Seculum] sem emlékezik nagyobb jegekről, mint a’ melylyek estek Júliusnak 13 dikán VALKÓ, BÄGOS, KRASZNA, SOMLYÓ és több ott körül lévő helyeken. Egygy egygy darab olylyan vólt, mint egygy jó nagyocska fatá-
