Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1785 327 lámlás, inenydörgés és jégeső pusztított. A jég aránylag nem okozott nagy kárt annak ellenére, hogy kosárszámra hordták ki az udvarokból; annál borzalmasabb volt az áradás: Embereket sodort el az utón, kocsit ragadott magával. A Szamos is nagyon megáradt... (I. h., júl. 16.) június 20. CSALLÓKÖZ. E nap körül a Duna ismét kiöntött, s a vetésekben nagy kárt tett. Több napon át egyes helyek víz alatt voltak. (M. H., jún. 25.) június 20. POZSONY. Néhány napja igen hűvös, zord egészen késő őszies időjárás uralkodik. Hétfő óta erős északi szél fúj, ami az itteni vásárra menőket hátráltatta a járás-kelésben. (I. h., jún. 22.) június 28. KÖRMÖCBÁNYA. Igen hűvös időjárás északi szelekkel. Éjjelente s reggel erősen hideg. A fák virágja lehullott; a földek terményei azonban igen szépek. (I. h., júl. 9.) június 28. POZSONY. A kiáradt Duna visszatért medrébe. Kárt itt is okozott az árvíz, de annál inkább a szigeteken, főképp a CSALLÓKÖZön. Egyes házakat elvitt az ár, a szántóföldeket kimosta, sőt sok helyen a vetés a földdel együtt eltűnt. Az a szigeti mondás hogy: „Nagyobb hal, mint kenyér”, áz idén beválhat. Az idei szigorú tél alatt igen sok szőlőtőke kifagyott, voltak szőlők, amelyek nem is zöldeltek. (I. h., jún. 29., júl. 6.) július 4. SIKLÓS. Nagy zivatar volt és a jég elverte a siklósi és a máriagyűdi szőlőhegyet. A kár számottevő. (Anyakönyvi bejegyzés.) július 5. LŐCSE. Még mindig hideg kárpátias időjárás, közben pusztító éjjeli fagyokkal s a nappalok sem melegek. Áll ez az egész megyére. (P. Z., júl. 13.) július 16. SZENTBENEDEK. (Szolnok-Doboka m.) A Vandallusok hegye környékén mintegy Lj órán át nagy zivatar és hallatlan jégeső hullott mintegy 2 mérföld- nyi utón. Egyéb károkon kívül a házak tetejét, a gyengébb épületeket megrongálta; a vihar az élő fákat kicsavarta, s a termést — úgymint tavaly (1784) — elpusztította. Sok, gyakori esőzés árvizeket okozott, s nagy lett a szegénység. (M. H., aug. 13.) július 16. KECSKEMÉT. ,,. . . estvéli 6—7 órakor véghetetlen nagy széllel való jégeső, melynek irtóztatóságát leírni lehetetlen.” (ifj. Bagi L., 23.) július 18. POZSONY. Hétfőn hétszer borult el az ég s mindannyiszor zápor követte. Déli 12 órakori zápor volt a leghevesebb; csak ezt kísérte zivatar. Már majdnem felhőszakadásnak mondható a nagy eső. (P. Z., júl. 20.) július 20 23. NAGYSZEBEN. Június eleje óta most vannak először meleg, napsütéses napjaink, de 24-e óta megint esik. A levegő késő őszre emlékeztet, annyira hűvös volt. A termények fejlődésben igen elmaradtak. (P. Z., aug. 10.) július 23. SIKLÓS. Újból nagy jégzivatar s annyira elverte a megmaradt szőlőt, hogy alig volt valami termés. (Anyakönyvi bejegyzés.) július 21. IGLÓ. Délben borzalmas zivatar tört ki. Dél felől nyugatnak vonult, s CSÜTÖRTÖKHELY felett megállóit. Két órán át villámok, s villámcsapások egymást követték, majd hirtelen rendkívül erős szélvész lépett fel, felhőszakadás kezdődött, diónagyságú jég hullott; a víz az iglói földekre folyt, s sok csűrt stb. elpusztított. . . Este 8 kor megszűnt a zivatar. (P. Z., aug. 6.) július 17—23. ZÁGRÁB. Hat nap óta állandóan esik; a hegyekben lévő tavak annyira megdagadtak hogy ma [23.] végül is a gátak megrepedtek, s a viza várost a felső várostól elválasztó patakba zúdult. A víz benyomult a házakba, a lakók a felsőbb emeletekre menekültek. A kertek is víz alatt állanak, termények elromlottak. Tekintve, hogy a lazám is már megáradt, a vizet néhány órán át nem fogadhatta be. A földeken is számottevő kárt okozott az áradás. (I. h ., júl. 30.)
