Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
177!) 259 október 5., 20. NEMCSÉNY. (Bars in.) A másodvirágzásból fele nagyságú szilva termett. Több vidékről is jelentették, bogy a fák másodszor virágzottak, sőt gyümölcsöt is termettek. (P. Z., okt. 30.) október 7. RADOC. (Bars m.) Itt érett epret szedtek. (Uo.) október 15. SZERÉMSÉG. Még szép nyári napok vannak, reggelenként hűvös szellő fúj. Tíz napon belül kétszer volt zivatar, s tegnap (okt. 14-én) oly erősen villám- lőtt és dörgött, mintha még július közepe volna. A szárazság még tart, ember- emlékezet óta ilyen száraz esztendőnk nem volt, mert csak kétszer volt kiadós esőnk. A vetés szépen kelt; a Duna és a Száva vízállása még igen kicsiny. (I. h., dec. 1.) október 20. KŐSZEG. Több helyen egyes rózsatövek másodszor virágoztak. (I. h., okt. 30.) október 20. TOKAJ. Bár itt nem szokás Simon és Judás [okt. 28.] előtt szüretelni, de mert az időjárás nagyon kedvezett a szőlőnek, az idén 8 nappal korábban vette kezdetét a szüret. A bor igen jó lesz, de kevés. Hasonló hírek érkeztek más borvidékekről. (I. h., okt. 27.) november. TOKAJ. A szüret eredménye: kevés, de jó bor. Egy puttony aszalt szőlőt 18 írtjával adták. Igen nagy volt a gyümölcstermés és 20 bőralmát [Borsdorfer = kormos alma] adtak 1 krajcárért. (1. h., nov. 27.) november. SÁTORALJAÚJHELY. A szőlőkön „arany szálakat” és „aranyszemeket” találtak. Hasonló fordult elő a Szirmay f. szőlőben, továbbá TARCALON az egri káptalan szőlejében és TOLCSVÁN. A Szirmay f. szőlőben egy fürtön í) „aranyszem” volt, és két másik fürtöt „aranyszál” szőtt át. Szakértők az aranyat megvizsgálták és igazinak találták.216 (? !) november. KÖVÁGÓÖIIS (Zala m.) hasonlót jelentett, ami azt igazolja, hogy az idei időjárás csodálatosan hatott a szőlőre s igen jó bor várható. (I. h., dec. 0.) november. TÁLLYA. A Laszgallner G. szőlőjében is az un. Hegyesen az egyik fürtön egy szemet találtak 8 arany cseppek216 Ezt a természeti csodát Mária Anna főhercegnőnek természettudományi gyűjteménye részére felkiildték Bécsbe. (I. h., dec. 22.) október 4. HONT M. A honti szőlővidékeken a szüret, bár nem volt oly gazdag és kiadós, mint tavaly, a bor mégis több fokkal volt jobb. A szüret már e héten [hétfő 4-e és 11-e közt]217 kezdetét vette. (I. h., okt. 13.) november 3. POZSONY. A Duna áradása és a nagy szél egy vízimalmot elsodort, amely többeket magával vitt. Kilenc malom lett a hullámok játéka, s közülök három elmerült. (I. h., nov. 6.) november 26. BESZTERCEBÁNYA. A tartós eső a bányavárosok kereskedelmére bénítólag hatott. A GARAM és más hegyi patakok megáradva kiléptek medrükből, és emiatt az utak nagyon megromlottak. (I. h., dec. 11.) 216 Kétségtelen, hogy nem voltak „aranycseppek”. Egyes alkalmakkor aranyszálakat „találtak”. Már 1733-ban Reimann Á. eperjosi főorvos megcáfolta egy latin nyelvű tudományos kiadványban. Weszprémi I 1773-ban foglalkozott evvel a kérdéssel a „Wienerische Anzeigen”-ben. Miután a XTX. sz.-ban is felmerült az aranyszem kérdése, Mágócsy-Dietz Sándor kimutatta, hogy Kecskeméten a fejlett szőlőszemeken talált barnás-sárga ragyogó mézgacseppek a fellépett lisztharmat eredménye Ezt észlelték hazánkban már a XVII sz.-ban. Igen nagy irodalmát Tóth Béla összefoglalta: Magyar ritkaságok c. könyvében; 8 fejezet „Az aranyvenyige” 182- 194. Budapest, 1907. A tállyai aranyszemek is lisztharmat következtében kivált mézgacseppek. 217 Valószínűnek tartom, hogy október 4-ével kezdődött a szüret mert szinte hihetetlen, hogy közel 200 évvel ezelőtt Hont megyéből a posta elvihette volna a levelet egy nap alatt Pozsonyba, és a hír már a szerdai számban meg is jeler t. 17*
