Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1702 201 február. MAGYARKÖBLÖS. „A múlt héten igen szépen kezdett vala menni a hó, de Mátyás [febr. 24.] meggátola s nem hogy elment volna, sőt két versben annyi esett, hogy csak az egyik rendbeli is elég lett volna a télen, mely szerént oly felette nagy hó vagyon, hogy a marha eldől benne, kivált az hol a régi [hó] még nem tartja, mivel az erősen megfagyott volt; ugyan olyan drága is a kost [takarmány], hogy egy kalongya szalmáért egy máriást megadna a szegény ember, ha kapna . . . Mártius is igen kemény idővel köszöne be, egy csep jele nincsen, hogy az idő engedelmességre forduljon.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 234.) tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz nagyon esős. (Vásárhelvi —Bogáts Ij. LII. 1948 : 230.) tavasz. KŐSZEG. Tavaszi fagy. (Visnya, Szölőjövések.) június 22. „KÉZDIVÁSÁRHELYT 22-da Junij oly fellegszakadás lett, hogy a temető felől való lejövő patakba [Kászon] ember is holt belé, egy szegény asszonynak a kamaráját benne lévő borával s minden élésével az árvíz elvitte, a pinczék vízzel mind megtőltek. Az jégeső is sok helyeken kárt teszen.” (Cserei G. Diarium.) június 29. DEBRECEN. „Ezelőtt mintegy164 40 esztendőkkel Péter és Pál napján a menykő beütvén a collégiumba egy ifjút meg is ölt, de tüzet nem támasztott.” (Keresztesi 393.)165 június v. július. MAGYARKÖBLÖS. „Mig odajártam mind esett az eső, a füzesi [Füzes légvonalban 20 km ny-ra.] határt a jég is rútul megrontotta.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 316.) július 16. POZSONY. „Hasonló felhőszakadás lett 1702. Észt. Júl. 10 napján. Kiváltképen gondolóra méltók azok a’ rend-kivül való nagy áradások a’mellyek a’ mostan folyó esztendőben POZSONY, SZ. GYÖRGY és MODOR tájékán tapasztaltattak, a’ midőn a’ vizek mély és sebes patakokkal egy néhány napig egy más után a’ hegyekről omlottak; a’melly dolgot tsupán tsak essőnek és felhőszakadásoknak nem tulajdoníthatni; mint-hogy illyetén vizek természet szerént egy néhány fertály vagy óra alatt apadni szoktak. És úgy látszik, hogy a földnek erei megszakadoztak, a’mellyekből az a’ temérdek sok viz fakadozott.” (M. I. M„ Institoris, Pozsony, 1763.) nyár, ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár mérsékelt, az ősz is. A gyakori árviz és a sok eső miatt, mindenben terméketlen esztendő. (Vásárhelvi- Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) december. SZÉKELYFÖLD. „Vala pedig ezen esztendő terméketlen gabonára nézve a sok esőzés miatt elragyálván a gabona, annyira, hogy sok helyeken két- három kalangyából vettek egy vékát, annak is kuporodott szeme sokkal erőtlenebb volt, mint rendszerint szokott. Törökbúza, az őszi jó időben alkalmas volt, zab kevés, bor bőven, de igen savanyú volt. Kifordultam vala Fogaras földire és két hét alatt mindenféle gabonának az ára 2 — 3 garassal feljebb hágott.” (Halmágyi, 40.) december. SZÉKELYFÖLD. „A tél december végéig lön igen száraz, kemény hideg101 Ennek emlékére a consistorium erre a napra évente böjtöt rendelt el, ezt azonban a mostani (1802) secularis directio eltörölte. Keresztesi. 165Kérésemre Db. Mónis László prof. a Debreceni Református Kollégium főigazgatója a villámcsapás ügyében a Levéltárban nyomoztatott. Sem 1762-ben, sem 1802- ben nem találtak erre vonatkozó feljegyzést. Tekintve Keresztesi egyébként megbízhatóságát, az adatot mégis felvettem. [Bizonytalan adat.]
