Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1724 (hv. ápr. 16.) rügyeztek s a meleg időjárás következtében a levelek egy 7 kraj- cárosnak64 65 (vagy 2 garas) megfelelő nagyságúak voltak. (Sammlung, 1724 : 404.) április. KÉSMÁRK. A földeket két ízben mély hó borította; a vetés a hó végére szépen fejlődött. A gabona ára jóformán nem emelkedett. (Uo.) április. EPERJES. Borult idővel indult az április, 5- és 6-án meglehetősen esett, majd 8—10-én derült idő, utána újból esős idő 13—16-a közt. 17 19-ig ismét kellemes idő járt, a vége azonban borult. 15-én volt a leghidegebb. I. h. 363.) április. KÉSMÁRK. . . . 6-án nagy hó esett % rőfnyi [kb. 20 cm], amely napközben elolvadt. 5- és 7-én láttunk fecskéket, egyesek azt állítják, hogy már március közepén láttak egyet-egyet, de megint eltűntek . . . 14-én reggel nagy eső, némi hóval vegyesen, s erre du. ÉK felől zord hózivatar, térdig érő havat okozva, ez tartott 15-én estéiig. A csendes husvét éjjelén [hv. ápr. 16.] reggel fagyott és egész nap havazott.85 (Uo.) április. NAGYÉNYED. Bőven volt szél és eső, sőt 15-én kiadósán havazott, ami azonban nem ártott, mert a hónap vége felé gazdagon jelentkeztek a kalászok. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LH. 1948 : 143.) május 3. FACSET. (Krassó—Szörény m.) A tartós nagy vizek miatt hiányzanak a hidak s már 14 napja (április 19 óta) senki Facseton át nem haladt. A hidak sürgősen javítandók. (Baróti, II. 132.) május 4—5. KÉSMÁRK. Az éjjeli „hideg dér” miatt a legtöbb káposztaféle elfagyott, elhervadt. Azoknak a gazdáknak, akik reggel, napkelte előtt letakarták a terményeket, ezen elővigyázatosság következtében legtöbbje megmaradt. A gabona olcsó, az őszi vetés jól fejlődött, azonban a tavasziak a kevés eső és hőség miatt nem. (Sammlung, 1724 : 501.) május. KÉSMÁRK. 1-én éjjel 2 órakor iszonyú szélvihar és zivatar támadt. Május 4—5-én igen „hideg dér” volt, a mocsaras helyek befagytak. 14-én nappal borzalmas orkán volt, mely ugyan estére elállott, majd nagy villogás, és 9 órakor eső, jégesővel vegyesen. Erre iszonyatos zivatar, mennydörgés, több helyen a villám lecsapott ugyan, de tudomásom szerint emberben kárt nem tett.66 . . . 28, 31-én „hideg derek”, nappal azonban hőség volt, úgyszintén 29, és 30-án is. (I. h., 475.) május. NAGYENYED. Száraz, még kevés eső is alig esett. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij. LII. 1948 : 143.) június. EPERJES. A szénát csak a hó végével kaszálták, a szárazság miatt rövid és vékony volt és kevesebb is, mint tavaly. (Sammlung, 1724 : 613.) június, KÉSMÁRK. Miután a lábon álló árpa nyomorúságos állapotban volt, az ára néhány garassal emelkedett. A föld szenvedett az aszálytól s a kevés eső nem tudta felfrissíteni. Medardkor de. derült, du. borult, hőség nem volt. A parasztregula szerint „Amilyen Medard, olyan az aratás”.67 De álljon itt a 64 25 mm az átmérője. 65 Buchholtz megemlíti, hogy egy RÓKUS falubeli paraszt egy véka sörben fogadott egy másik paraszttal, hogy húsvétkor mély havuk lesz. Ez be is következett. Buchholtz nem tudta kinyomozni, hogy mire alapította a paraszt „prognózisát”, de valószínű, hogy a 12. éjjel időjárásából következtetett. Ez a Luca-napi „prognózis”. (Buchholtz Gy. Bauer, I. h. 408.) 66 Buchholtz ír a májusi esőről, s tárgyalja azt az időjárási parasztregulát, amely valamely májusi esőről vagy éppen május 1-i esőről szól. Hivatkozik Fröhlich Dávidra és P. Szentiványi Mártonra is. (Sammlung, 1724:479.) 67 „Medardus qualis, veniet messis tibi talis.” 613.) io:t
