Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
104 1724 Szentiványi Mártontól vett mondás is, amely Keresztelő Szt. Jánossal (jún. 24.) kapcsolatos: (Sammlung, 1724 : 613.) júniu-s 24. KÉSMÁRK. Ez a mondás latinul „Baptistáé fuerit cum lux pluvia Johannis, Ingrati messis plena laboris eret.” Magyarul: Amikor Keresztelő Jánosnak fénye esős lesz, A háládatlan munkának bő termése leszen.88 június. EPERJES. Mivel az árpa igen gyengén állott, ára néhány garassal emelkedett, egyébként az árak nem változtak. A föld igen kiszáradt, amihez állandó szél is hozzájárult. A gabona növekedésben elmaradt. . . (Uo.) június. TÁTRA. Á Tátrában havazott. (Hunfalvy, J.: 352.) június. NAGYENYED. Termékenysége dicséretes, elegendő esőt hozott. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 143.) július 26. MÁD. A Tokaj-Hegyalja a 26-i jégveréstől igen nagy kárt szenvedett, főkép Mád vidéke. A teljes termést nemcsak leverte a tőkékről, hanem még a hegylejtőn ültetett tőkéket a zápor és felhőszakadás a lehordott földdel annyira elborította, hogy a szőlő helyének nyoma sem maradt. Sok tőkét gyökerestől kitépett és elhordott, úgyhogy a kár mintegy 1000 hordó bor kimaradására tehető, és a szőlőket újból kell ültetni, s évek múlva lesz ott újból termő szőlő. EPERJES vidékén nem történt kár. Július közepén jó időben kezdődött az aratás. Az ősziek eléggé sikerültek, a Titza vidékén azonban sok volt az üszkös gabona. A tavasziak és a hüvelyesek elég rosszúl sikerültek, mert a nagy szárazság gátolta fejlődésükben; ezért nemcsak kevés volt a szalma, de még a vetőmagvat sem adták meg. De igen jó volt a hegyi legelők hozama, ui. ott elegendő eső hullott. Februárban, mert az időjárás igen enyhe volt s szántani lehetett, megkisérelte valaki az őszit elvetni, s sokkal gazdagabb termése volt, mint amelyet még az ősszel vetett gabona adott. ZEMPLÉNBEN szilva és alma rendkívül sok volt, de nem érték el rendes nagyságukat; ennek oka lehetett vagy az ágakon volt rendkívüli bő termés, vagy a nagy hőség és aszály, amiért nem volt fejlődésükhöz elegendő nedvesség. Reimann szerint mindkét ok közrejátszott. Körte kevés termett, meggy elég volt, édes cseresznyében nem volt nagy hiány, annak ellenére, hogy a májusi fagy virágzásában érte, ui. sok volt az olyan fa, amelyet a fagy nem ért s igy bőségesebben termett. (Reimann, Sammlung, 1724 : 51.) július. KÉSMÁRK. ... 13. Margit napján talált a regula, mert keveset esett, és e napot ezért a „nedves Grétának” nevezik .... 25. heves záporeső s este kettős szivárvány . . . 31. igen heves forgószél. (I. h. 1724. 24.) július 7. SZENTLÉLEK. „Csépelnek, a »Kaolifoliák«68 69 erőssen nyílnak.” . . . „tegnap és tegnapelőtt kaszáltak.” (Apor levelei, II. 142., 143.) július 8. NYÚJTÓD. . . . „Én már két éjjel nem aludtam, mert itt két nap éjjel- nappal volt az a nagy égiháhorú, mégis Istennek hálá, az súlya eczczer sem jött erre; csattant edgy nehányat, de edgyen kívül nem közel az is, az sárfalvi templom mellett, mint inkább OSDOLA s SZ. TORJA felé ment; SZENT- LÉLEKEN is tegnapelőtt edgyet nagyot csattant . . . Az estve penig olyan szél, és csapó eső, villámlás volt itt, régen olyant nem értem, de csattogás nagy nem volt, mind Osdola felé takarodék; edgy néhány medgyfát tört le.” (Uo.) 68 Homályos a nap, azaz nedvesen süt, ui. Cirrus felhők borítják az eget. 69 Szárlevelű növények.
