Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

71

madik rendszert követnünk nem lehet, hanem domborzati viszonyainkhoz mérve — saját magunknak teremtenünk kell egy oly rendszert, melynek ösvényén az Ígéret földére juthatunk.

Igen, saját magunknak kell teremtenünk rendszert, — mert kétséget nem szenved, hogy mi helyzetünknek tüzetes ismeretével birván — a teendők felett nem csak okszerű ítéletet hozhatunk, hanem egyszersmint hazafiui zelo- sitással a műveletek mezején nem dijjázásunk quótáját, hanem hazánk jobblétének jövendőjét tartván szem előtt,- tapintatteljesb elbánást fejthetünk ki, mint bár ki más.

r

Es azon senki se csodálkozzék, hogy a magyar mérnökiét eddigelé bámulatos vívmányokkal nem dicsekedhetik, — okát igen könnyen megmagyarázhatja mindenki, ki a múlt viszonyok lepleibe tekint; hogy ezen válalat — szegény országban mi csekély történt is — legnagyobb részt idegen erő, idegen pénz, idegen anyaggal hajtatott végre- és mi hazai volt, — semmis, vagy megvetett páriaként tekintetett.

Daczára mind ezen szomorú jelenségeknek, a fiatal erők maguknak utat törve, külföldi öszmtívészeti egyetemeken a magyar névnek becsületet és tiszteletet vívtak ki; — tanúbizonyságot tehet erről leginkább Bécs, Zürich és Carlsruhe, hol a magyar technicusok ész és tehetség dolgában az elsőkként szerepelnek.

Az alkotmányos élet üdítő szabad ege alatt úgy látszik, hogy a magyar mérnökiét új életre virad. — A magyar mérnök egyesület, különösen Hollán Ernő bölcs és erélyes törekvésének köszöni léteiét, e testület életrevalóságot igér, s a hazában szétszórt erőket tömöritve, daczára zsenge korának már is létjelének szép bizonyságát tanusi-