Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

72 tá;—természetes, hogy e zsenge növény terebélyes tölgyé csak úgy alakulhat át — ha hatalmas erők által támogat- tatva, fejleményének elegendő tér nyittatik, s e tekintet­ben hálás elismeréssel kell nyilvánitnunk, hogy a kir. köz­munka és közlekedési miniszter ő nagyméltósága ez inté­zetet nem mostoha gyermekeként tekinti, — országos se­gedelem által alkalmat nyújtani méltóztatott már is, hogy fiatalabb szaktársaink a nagy világba kellő tapasztaláso­kat szerezhetve—hasznos gyűjteményeiket majdan a haza oltárára letehessék. Bár mily zilált és alárendelt állapotban sinlett légyen e században a magyar mérnöklet,—mégis hellyel — közzel jutott számára egy kis alkalom — mit megragadva nem­csak ügyszeretettel telyesitett, — de kitűnő tehetségeknek jeleit mutatá fel. — Eltérve egyébb müveinktől — mint például Vásárhelyi Pálnak az aldnnai Széchényi nevű mű- utjától, — eltekintve Mihalik János által épített Ferencz- csatornai bezdányi zsilip remek művétől, mit Európa meg­bámulhat, — vagy Reiter Ferencz, pesti rakpart nagysze­rű építményétől, — eltekintve, mondom, több egyébb hazai szakférfiak által tervezett és végrehajtott művek elsoro­lásától, tekintsünk egyedül a vizműszaki szakmában végre­hajtott azon műveletekre,—melyek a Duna és Tisza map- pátiója által pár évtized előtt hajtattak végre. E remek művek vízhálózatunk fektéréről oly sok ol­dalú, és oly igen becses hydrometriai adatokat mutatnak fel, hogy határozottan állíthatjuk, miszerint e tekintetben Európa egy országa sem oly gazdag mint hazánk, s kü­lönösen Alföldünk síkja, s hogy e műszaki kincsek a hely­zet rövid tanulmányozása után a teendőket bár mily pon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom