Károlyi Zsigmond (szerk.): A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Károlyi Zsigmond: Adatok a szegedi árvíz történetéhez

kísérlet és az 1877. november 25-i tanácskozás után 1878. január 20—21-én a Tiszavölgyi Társulat újjászervezésére és Központi Bizottságának megválasztására.

26 A Széchenyi által létrehozott Tiszavölgyi Társulat újjászervezése elvileg a Széchenyi-féle, haladószellemű, reformkori vízügyi politika újjászületésének kezdetét is jelentette. A társulat Központi Bizottsága — a tiszavölgyi kölcsönről, az 1871 : XXXIX. t. a, az ún. társulati törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok előkészítésével stb. — haladéktalanul meg is kezdte tevékenységét ennek realizálása érdekében. 27 A kormány Bach-rendszertől örökölt, sőt a kiegyezés utáni kapitalizálódás korrupciós légkörében eltorzult vízügyi politikájának megváltoztatására azonban önmagában nem volt képes. Ehhez be kellet következnie a mindenki által előre látott katasztrófának — Szeged pusztulásának. Az 1879. évi árvízkatasztrófa lefolyása Az 1879. évi szegedi árvíz lefolyását műszaki és hidrológiai szempontból füzetünk két első tanulmánya vázolta. Az árvíz krónikája pedig, nem kisebb irók, mint Mikszáth Kálmán és Jókai Mór, a két szemtanú, drámai epizódokban gazdag leírása nyomán, az olvasó nagyközönség körében talán még ma is közismertnek tekinthető.

28 A fiatal szegedi újságíró, Mikszáth Kálmán első jelentősebb alkotása: valóságlátásának szinte kialakítója és próbája volt éppen a Szeged pusztulását megörökítő munka.

29 Az úri Magyarország által a pusztulásnak könnyelműen odavetett polgárosodó parasztváros Szeged sorsában valóban egy egész kor tükröződik: a békés gazdasági felemelkedés illúziókkal szegélyezett útjain a monarchia háborús összeomlásába, az ország romlásába torkolló felelőtlen és rövidlátó államvezetés és az egész magyar társadalom, fejlődésének minden ellentmondásosságával együtt. Az eseményeket közvetlenül átélt Mikszáth mindent elkövetett, hogy felrázza s a történtek hátterére, tragikus mélységeire rádöbbentse a közvéleményt.™ Liszt Ferenc zenei kompozícióiban adott kifejezést részvétének

81 (Revive Szegediri, Szegedi Csárdás), Zichy 26. A Tiszavölgyi Társulat ... 9. sz. i. m. 27. L. Bibliogr. 10—13. sz. i. m. 28. Jókai M. 69., Mikszáth K. 79—90. sz. i. m. stb. 29. Mikszáth K. 79—80., Nacsády J. 93. sz. i. m. 30. írásainak mintegy mottóját még a katasztrófa előtt írt cikkében így fogalmazta meg: ,,A Balszerencse végre is megunja annyiszor ránk kiáltani a jóakaratú »Vigyazzatok« szót:... a szeszélyes folyam kitör... s csak a könyvek fogják beszélni a jövő századoknak: hol feküdt Szeged valamikor... Az oka ennek a kormány, mely bűnös telhetetlenségében tartományokat megy hódítani a nemzet pénzén (Boszniát), s itthon lomhán nézi Fél-Magyarországnak évről-évre megújuló halálvergődését. Csupán egy mód van Szegedet megmenteni:,,, ha a Tisza-szabályozás és Szeged védelmi ügyét a kormány teszi magáévá — az állam pénzén." = Szegedi Napló, 1879. márc, 5. Idézi: Szabó L. i. m. 1. köt. 109—110. p. 31. Csekey István: Liszt Ferenc Szegedért. = Napkelet, 1937.