Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.1. A töltések kiépítése (A ,,sürgős munkálatok" időszaka 1846—1879)
landó belvízborítás sok torzsalkodásra adott okot az érdekeltség tagjai között.) A gátat az 1879. évi árvíz Tiszakécske mellett átszakította és az egész öblözet víz alá került. A megrongálódott töltések helyreállítását és megerősítését még az évben megkezdték és 1880-ra be is fejezték. Később a tiszaugi híd feljáró töltése az alpári öblözetet leválasztotta s a társulat tevékenysége a kecskéi öblözetre korlátozódott. Ennek megfelelően utóbb Kecske—Kecskeméti Tiszai Ármentesitö Társulat néven működött. A Szolnok alatti jobb parti területen más Tisza-szabályozási társulatot nem szerveztek. A paládics—tószeg—várkonyi öblözetek érdekeltségei a Gerje—Perje Belvízrendező Társulat tevékenységétől tették függővé a társulat megalakítását, amire azonban később sem került sor. A természetes magaspartokat az árvíz nem érte el, a kisebb öblözetek lapályosabb helyein pedig a Szolnok—Tószeg és a Tószeg—Várkony közötti áttöltéssel védekeztek az árvíz ellen. A fentebb idézett 1875. évi jelentés táblázata a Tisza jobb partján alakult társulatok adatait az alábbiak szerint közli: 79 8. sz. táblázat A vízszabá lyozási társul a t érdekelttöltéseinek megnevezése alakulásának éve ill. működési ideje ségi területe (magy. hold) hossza fm költségei* frt (2.) Heves—Szolnok—Jászvidéki Tiszaés Belvízszabályozási Társulat (9.) Szolnok—Csongrádi Tiszajobbparti Társulat 1851 1863 145 467 7 514 94 226 19221 1 463 806,— 167 203,— Tisza jobb part összesen: 152 981 113 447 1 631 009,— Tisza bal part 92 185 121 584 1 899 681,— Tisza jobb és bal part együtt: 245 166 235 031 3 530 690,— A közölt kimutatások szerint tehát a „hevesi vízszerkezet" társulatai a munkálatok első szakaszában, az 1846—1875 közötti 39 év alatt, az érdekeltségek körébe bevont 105 000 ha (245 166 magyar hold) terület ármentesítésére 235 031 fm töltést építettek — összesen 3 530 690 Ft költséggel. (Ezek a számok a korszak végéig, 1879-ig, nem is változtak lényegesen.) Ezt a korszakot annakidején joggal nevezték a „sürgős munkálatok" idejének, mert mint az a társulatok történetéből kitűnik, mikor az érdekeltek már jóváhagyott műszaki tervekkel rendelkeztek általában minden áldozatot meghoztak, hogy a munkálatokat a lehető legrövidebb idő alatt hajtsák végre. A Törökszentmiklósi Egylet a Jászkiseri Egylet és az örvény—Abádi Társulat ismertetett munkája egyaránt jó példa erre. De kitűnik ezekből az is, hogy a munkálatok megszervezése milyen nagy feladatot jelentett. A társulatok története a munkaszervezet kialakulása szempontjából is rendkívül érdekes. * 1875 végéig.
