Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.1. A töltések kiépítése (A ,,sürgős munkálatok" időszaka 1846—1879)

A munkálatok végrehajtása A korszak kezdetén még nemcsak a közmunka volt gyakori, hanem a robot is előfordult és több társulat kísérletezett a saját kezelésben végzett (teljesítménybéres) munkával. Később azonban a töltések zöme az építési vállalkozókkal kötött szerződések alapján készült, amikor is a munka gyors 18. ábra. Tiszai kubikusok a XIX. század második felében (Egykorú metszet) elkészítését különleges feltételekkel biztosították. A vállalkozó a meghatározott munkamennyiséget megállapított egységáron, minőségben és időre vállalta. (Ez utóbbi, a munka méreteitől függően, két-három, vagy több év is lehetett.) Abban az esetben, ha a munka a vállalt határidőn belül, bizonyos idővel korábban elkészült, a vállalkozót jelentős jutalomösszeg illette. (Ez a prémium a Törökszentmiklósi Egyletnél 20 000 Ft (10%). a Hevesi Társulatnál 8000 Ft (15%), az örvény—Abádi Társulatnál 15 000 (6%) volt.)

82 Mind a vállalatba adás, mind a premizálás, a maga idejében lényeges előrehaladást jelentő gyakorlata a tiszai földmunkák történetének kutatója szerint éppen a Közép-Tiszavidékről terjedt el az egész Tiszavölgyben.

83 Oka az volt, hogy a társulatok kis létszámú tisztviselői kara nem tudott megbirkózni a munkástoborzás, munkaszervezés és főleg az ellátás feladataival, nemkülönben a lazán kezelt közmunka és robot gyakorlatának demoralizáló hatásával. Persze a vállalkozói tevékenység nem volt mindig és egyértelműen pozitíven értékelhető. Gyakran alig volt több a munkaerőtoborzásnál vagy munkaközvetítésnél: a társulatok munkaerő- és a földmunkásság munkakeresletének összekapcsolását ill. kihasználását jelentette. Szinte a közvetítő kereskedelemnek egy új ágát, amely könnyű és olcsó, mert minimális, vagy semmi befektetést nem kívánó, profit forrásává vált. A kialakuló vállalkozói rendszer a kubikosság számára nemcsak kedvezőtlen volt, de „indokolatlan" is, hiszen a kubikos munkaszervezetet, sőt an-