Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

elegendő volt a két város közti jeget megindítni, melly délután 2 1/2

ora tájban el is takarodott. De ugyan milly jelenések közt tódult el, s milly távolságra? Nagy táblákban, legsimábban és szinte repedezések nélkül, míg nem közelgett a CD. szoroshoz, melly előtt, tán két, három száz ölnyi távolságra jobbra balra annyira felmagasult lassanként s előlegesen már a jég, hogy a most megindult s mint mondom eddig simán folyt zaj oda többé nem térvén az egész folyamon keresztül több ölnyivel feldomborodott, s illy állapotban keresztül törvén a szoroson, iszonyú terhével a Csepel-Szigete talaján a már régóta megfeszült keresztgátot annyira megerősíti, mikép e pillanattul fogva a két városban nőttön nőtt a víz, s ez felülről is nagy mennyiségben jővén a hátra levő, mint mondják Maros táján megakadt zajt is feltöri, Buda-Pest közt diadalmasan elviszi, de a Csepel szigete körül még hegyibe rakja a már ott levő keresztgátnak, mi végre Buda-Pest közt szinte 30' magasságra feltorlasztja a dagályt, melly miután elpusztítja Buda nagy részét és Pestnek két harmadát, végül 16

lkan délután 3 órakor, ha jól vagyok tudósítva, a fertelmes csepeli jéggátot, a szerencsétlenség legfőbb okát is megtöri, fölemeli, elsodorja és ekkép a folyamnak ismét szabad utat nyit, melly rögtön le is száll. Volna a Duna medre vagy Váczig fölfelé és vagy Adonyig lefelé** ollyan mint a CD. vonalnál, tudniillik csak öl szélességű, nem volna akkor Pest olly veszélynek kitéve mint most, de tán egészen biztos lenne; mert a szabályos szélességű folyam mind sebességre mind mélységre nézve úgy elrendelné maga magát, mikép Pest s Buda közelebb tájéka körül jégtorlások s ezekbül keletkező gátok sehol nem képződhetnének, s a Duna mentében mindenütt volna inkább baj és vízáradás mint Pest s Buda határában, jóllehet e két város helyzete felette alacson, föltéve ha Vácztúl Adonyig, mint érintem, szabályos medrű volna a Duna. Már ha nem menne Pest és Budátúl akár annyira fel akár annyira le a Duna szabályszerű állapotja, mint említem, vagy tulajdonkép mennyire azt a számolat szükségesnek mutatná, a két város baján, folyami tekintetben nem volna segítve. Első esetben nem; mert a fentebb netalán feltornyosult jég és víz — minthogy az egész Dunát szabályszerű állapotban nem képzelhetem — olly sebességgel s magassággal rohanna a két városra, miszerint ezek, ha sokkal rövidebb időre is, mint a múlt esetben, még is egészen ki volnának a vízár és zaj dühének téve, valamint a Pesten aluli legközelebb táj helységei is, mint például Albertfalva, megromboltatának és elsodrattak, midőn a Csepel-szigeti jéggát megszakadt, minthogy olly mennyiségben és olly sebességgel rohant az általa fentartott víz- és jégtömeg odébb, mikép nem vala ideje lassanként helyezni magát súlyegyenbe, de úgy tódult előre, mint tenger-dagály; súlyegyenét azonban szaporábban megnyervén mint gondolni lehetne mit Csepel-sziget több helysége nyilván bizonyít, mint például Tököl, Szent-Miklós satb. mellyek igen mély fekvésűek, s hol a víz még sem tett annyi kárt mint Pesten, világos tanulságául annak, hogy ott nem is dagadott a víz olly magasságra, mint Buda-Pest közt, miért különben mély fekvésüknél fogva több káruknak kell vala történni mint a mennyi történt.*** Második esetben pedig, ha tudniillik a Duna csak fölfelé volna szabályos állapotú, lefelé ellenben nem, azért nem volna segítve Buda és Pest baján, sőt a veszély még növekednék, mert a nagy sebességgel s ekkép rövid idő alatt nagy tömegben lesodrott jég gátat, sőt nagyobb gátat vetne Csepel-Sziget talajára mint most; mikor a Dunának Pest fölötti rendetlen állapotja miatt általánosan nem érkezhetik a zaj olly szaporán le, és egyedül-a körülmények olly különös egybefolyása mint az idei vala, következtethet na**Szoros határzottsággal kimondani, milly távolságra kellene Pesttül föl és lefelé a Dunának szabályszerű állapotba helyeztetni vízveszély elhárítása végett, szöveményes számolat — calculus — dolga, és azért nem e kis munka körébe való. ***Hiteles tudósítás szerint Ercsiben nem ment a víz ez idén egy pillanatig is magasabbra, mint 21 ' az 0 felett; mi szerint, ha Csepel-sziget talaja, hol a folyami szélesség sekély- és lustasága miatt legkönnyebben keletkezhetik felduzzasztó jéggát a Dunának vagy órányi mentében, 2 órányival Pesten felül volna, a két város korántsem lenne annyi veszélynek kitéve mint most.