Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

gyobb bajt. Mikbül az világlik ki, hogy a Duna medrét tekintve Buda-Pest helyzete csak úgy lenne biztosabb, ha sem alul, sem felül nem képződhetnének jégtorlatok, azaz, ha a két város mind vízfelduzzadástúl mind víz-rárohanástúl volna ment, minek mind kettőnek ki vala téve az idén, s pedig igen visszás pillanatban, mert mielőtt eltávozott a csépel szigeti jéggát melly hétig tartá a városok aljait vízben még előbb a Pest fölött megállapodott zaj is megindult s árjával kettőzteté vagy inkább olly magasra emelé a vészt. S ezeket előre bocsátván egyenesen azt vagyok bátor állítni, hogy az idei vízveszély legfőbb okát legelsőleg is mind a városok feletti mind a városok alatti Duna medrének hiányos létében kell keresni; másodszor Buda egy részének s egész Pestnek alacsony helyzetében és jobbadán homokos talajában. Ezek azon fő vagyis inkább gyökér-hibák, mellyek néhány kedvetlen hozzájárulásokkal Buda-Pestet nem csak az idén hanem már többször is a legszívrehatóbb vízveszélynek tevék ki. Volna a Duna medre szabályszerű, volnának Buda-Pest partjai magasak, lenne végre a két város alapja kőszikla vagy agyag, úgy mind más helyzetet nyerne az egész. Nem hozná akkor a két várost végveszélyre, akár mennyi hó esnék, mily vastagra fagyna is a zaj, mikép torlódnék, mikép akadozna s honnan indulna meg előbb Bécsbül e vagy Zimonybul. Miután azonban általam felhozott e kedvező föltételek egyikével sem dicsekedhetik Pest és Budának egy része, untig elég, hogy egy kissé több hó esik, egy kissé nagyobb hideg legyen s a langyos idő korábban álljon be fent mint alant, mind azon veszély következtetésére, s pedig akárhányszor, melly a két várost ez idén érte. Nem is kell azért ezen járulékoknak tulajdonítani Buda-Pest ínségét, jóllehet azok okozzák azt jobbadán, mert ha nem esik olly roppant mennyiségű hó, ha nem tart a hideg oly sokáig de eső előleg megemészti a jeget s ha végre négy héttel előbb áll be nálunk is alattunk a meleg idő mint felettünk, akkor mind ez nem történik, s legfeljebb 1830-ki víz ijeszt meg, vagy mi hihetőbb, iktat és sülyeszt még inkább azon édes biztoslétbe, mellyet az emberi nem míg a minduntalan tüzet okádó vulkán tövében is meg tud lelni. — nem kell mondom a most érintett járulékoknak tulajdonítani bajunk fő okát, mert ezek csak úgy folyhatnak be károsan városaink létére, valamint meleg, hideg, erőltetés sat. is csak akkor hat veszedelmesen testinkre, ha azokban nyavala lappang, s hibásan cselekednék azon orvos, ki ennek orvoslása helyett csak melegtül, hidegtül s munkátul óvna; azon különbséggel mindazáltal, hogy ezektől óvhatni testet, bár sikerrel bár nem, mit most nem vizsgálok, de Buda-Pest helyzeti bátorsága tekintetében nem eszközölhetni, hogy néha néha felette sok hó ne essék, tartós hideg ne legyen, a Duna sok jeget ne hordjon, a meleg idő fent ne bírjon mindent olvadásra előbb mint lent; s ekkép nem csak azon okbul kell a két város baját gyökerénél keresni, mert minden baj sikeresen csak gyökerénél fogva orvosolható, hanem legfőkép azért, mert ezen esetben nem is eszközölhetünk egyebet, ha valamit eszközölhetünk, mint a gyökérbajaknak ha nem is tökéletes, de legalább félig meddigi orvoslását, minthogy a kül befolyások kedvező elrendelése túlhaladja az emberi hatalmat, és ki illyesekre alapítná a két város jövendő bátorlétét, egyenesen a vak, véletlen szappanbuborékaira állítna. A jég a két város közt, mint mondám, Januar állott be, s Január szinte 20'6" magasságra torlasztáfel a vizet minél fogva Buda és Pest számos levonó csatornái és pinczéi vízzel telének meg. Noha későbben sok habozás és változás után leapadt Február 26'^

n 12"11"-ig a folyam s ez által a pinczékbül, s levonó csatornákbul is részint ismét kitódult a víz: azért még is felette sok csatorna- és pincze-boltnak beomlását főleg ezen előleges s olly hosszas átázásnak, mint nem különben azon áradás és apadásnak kell tulajdonítani, melly mindig mozgásban lévén sok boltozat homokon és vályogbul épült sarkalatit, sőt itt ott a boltozat íveit is annyira alámosá és átlágyítá, hogy később a legcsekélyebb eső ha nem is teljes leomlasztásukra, de legalább megrepesztésükre elégségesnek mutatkozik. Igaz: felette sok ház, melly károsult, sőt tökéletesen elpusztult, csak kevés órával sorsa előtt egészen szárazon s szárazban volt, s ekkép mintha állításomat, hogy tudni-