Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon

Martin Ottó középen, munkatársai körében

2. A CSATORNÁZÁS KEZDETI LÉPÉSEI MAGYARORSZÁGON

Téglaboltozatos csatorna építése

ben megállapított közlekedési főutakra, úgy a lehető legolcsóbb kivitel, mint a főváros jövőben reménybeli kiterjedése szempontjából, a jelen és jövőkor kívánalmainak megfeleljen, s e mellett a fenntartás és tisztítás tekintetében a lehető legmérsékeltebb költséget vegye igénybe,

c) azon esetre, ha új az eddigitől különböző rendszer alkalmaztatik, a fennálló nagyobb és jó karban lévő, sok költséget igényelt csatornákat, ha lehet úgy az új rendszerben felhasználni, vagy abba beleilleszteni, hogy egyrészt a már befektetett tőke egészen el ne vesszen, vagy azoknak lerombolása s új csatornák építése által a vállalt költségei túlságosan ne szaporíttassanak."

„A kívánt vélemény és program készítéséért a főváros törvényhatósági Bizottsága f év január 13-án 32. sz. alatt kelt határozatával 100, azaz egyszáz darab természetbeni aranyat megszavazott’.’

Idetartozik a főváros tisztiorvosának A főváros területén az ürülékek által okozott talaj- és légfertőzés című, a tanácshoz intézett átirata, amelyben a közegészségügyi állapotok javítását sürgette.

CSAK KO ES TÉGLA

A pályázatot megelőző néhány évben - már tervszerűbben - több mint 34 km csatorna épült, ám főgyűjtők hiányában mindez számottevő változást nem jelentett. Ezek a csatornák (s ezt követően is, az anyagukat tekintve) a kiegyezés utáni néhány évig még kőből és téglából készültek. A kőből falazottak fenékré-