Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

I. Az Intstitutum Geometricum előtt

aki tulajdonképpen nem is volt mérnök, olyan magas színvonalú térképe, amelyről a korabeli sajtó nem győzött elég jót mondani, de ma is a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk, róla.

Térképének, amely kéziratban maradt fenn, címe: „Tabula Districtus Studiorum et Scholarum Nationalium per Regni Hungáriáé et Provincias Eidem Indicans Opera Stephani Spalts AA. LL. et Philoso. Doct. in Regia Universit. Professor Pub. Ord.

1780.” Amikor térképét rajzolta, már az egyetem, tanára volt. A térképen az ország tankerületeinek beosztását és a nemzeti iskolákkal bíró helységeket tüntette fel, de emellett olyan kitűnő folyórajzot és más térképi elemeket is adott, amelyeknek forrásait és eredetét nem is ismerjük. Pontos mértékaránya van (átszámítva kb. 1 : 800 000). Mivel Spaits térképe az I., úgyne- zett „jozefinista” katonai felméréseket is megelőzte, pontosságban elért teljesítménye egyenesen érthetetlen. Rendszeres fokhálózata van, a szélén a hosszúsági fok 5', a szélességi fok 10' beosztással. Különösen meglepően jó a Dunának mind ez ideig torzultan térképre került rajza. Az egyes városok földrajzi szélességi helyzetében elkövetett hibája minden nehézség nélkül ellenőrizhető. Ez a hiba Budára vonatkozólag +8', Pozsonyra —6', Nagyváradra —17'. A földrajzi hosszúságban a hiba azért nehezen ellenőrizhető, mert nem az ismert és szokásos kezdő meridiánt használja. De ha Budát fix pontnak vesszük rajta, akkor mégis kimutathatjuk, hogy Buda és Pozsony földrajzi hosszúsági különbségében —22', Buda és Nagyváradéban —2T Spaits hibája. Ezek eléggé jelentős hibák még, de az őt megelőző térképekénél jóval kisebbek. Azt természetesén nem képzelhetjük el, hogy országos térképe megrajzolásához földrajzi nelymeghatározásokat végzett volna, hiszen az ő idejében még alig néhány magyar város földrajzi helyzete volt csillagászati pontossággal meghatározva. Mindenesetre azonban a nagyszombati egyetemen tanult hallgatók térképíró műveiről végeredményben azt kell megállapítanunk, hogy azok koruk színvonalán állottak, sőt az átlagosnál jobbak is voltak.

Mivel kissé merész volna feltételeznünk, hogy az lnstitutum működését megelőzőleg dolgozó földmérőink túlnyomó számban végeztek volna Nagyszombat egyetemén matematikai, illetve bölcsészeti tanulmányokat — hiszen láttuk, hogy alig néhányuk nevét lehetett ott megtalálnunk —, arra is gondolhatunk, hogy más hazai főiskolában tanulták a geometriai, illetve matematikai alaptanulmányokat. Ilyen főiskoláink jelentős számban voltak

15