Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1893 1893. április 24. Az előző évi kolerajárvány döntő lökést adott a főváros vezetékes vízellátása mielőbbi kiterjesztéséhez, s az újpesti Wolfner utcától a Szilas patakig terjedő területen megkezdődött a káposztásmegyeri főtelep építése. A munkát három hónap alatt befejezték s még augusztusban megindult a vízszolgáltatás. május 26. * Rittinger Pál (Dunabogdány), kultúrmérnök. A székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal vezetőjeként a dunántúli vízmosás-megkötési munkákat irányította, majd a losonci kultúrmérnöki hivatal főnökeként a Rima és Tugár-patak szabályozásával foglalkozott. Minisztériumi kerületi felügyelői beosztásában az Ér-völgy és Kraszna-völgy, 1947-től pedig miniszteri biztosként az Ecsedi-láp lecsapolásának munkáit irányította, (f Budapest, 1972. február 24.) május 30. Budapesten, a Duna bal partján a mai Pozsonyi út és Csanády utca találkozásánál átadták rendeltetésének a bal parti kis- vízművet. Az alig egy hónappal később üzembe helyezett jobb parti (az Árpád fejedelem út, Lukács, valamint Dara utca által határolt szakaszán található) kis vízművel együtt termelésük napi 10 000 m3 volt. A bal parti vízmű látta el a Városliget és az Andrássy út lakosságát ivóvízzel. június 14. A Rába-szabályozás befejezésével párhuzamosan, a mocsaras terület lecsapolása érdekében megkezdődött a Hanság (Hánysz)-csatorna építése. június 20. Az országgyűlés által meghozott XVI. te. felhatalmazta a föld- mívelésügyi minisztert, hogy a Duna fajszi, valamint Bogyiszló- Baja közötti szakaszán a hajózás és a mederrendezés céljából elkerülhetetlen folyószabályozási munkákat két év alatt, 850 000 forint költséggel végeztesse el. június Az 1885. évi XV. te. - az ún. „Rába törvény” - által biztosított állami támogatással, Meiszner Ernő főmérnök tervei alapján, Radó Kálmán kormánybiztos irányítása mellett befejeződtek a Rába-szabályozás (mederátmetszési, töltés-, zsilip-, csatorna- és hídépítési, stb.) munkái. Az építkezés során több mint 8 millió m3-nyi földmunkát végeztekel a kubikosok. Az 1 893. május 1 7-én üzembe helyezett népligeti gépház és víztorony A talajvizet kihasználó téglafalazatú kis vízmű a 120 m3-es víztornyával, napi 800-1200 m3-es kapacitásával az ún. Tisztviselő-telepet látta el vízzel A Fertő-tóról A „Lacus Peiso" néven már a rómaiak által is ismert fertő a Keleti-Alpok lábainál elterülő sztyepptó. Sajátos földrajzi elhelyezkedése folytán egyszersmind az eu- rázsiai füves-pusztai élőhelyek hírnöke a nyugati végeken. Vize sekély és sós, felszínét szeszélyes széljárás borzolja. A tavat elsősorban a csapadékvíz, továbbá a Vulka és a Rákos-patak táplálja, a környezetébe besüllyedő medencéje miatt természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el. Mindezen természeti tényezők az emberi hatásokkal együttesen befolyásolták, ill. alakítják ma is élővilágát. Az elmúlt századokban több alkalommal is kiszáradó tavat, ill. annak is magyarországi részét, a környező nádöwel, rétekkel és belső tavakkal 1977- ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. Két évvel később az UNESCO Ember és Bioszféra Programja keretében Bioszféra Rezervátummá léptették elő, 1989 óta pedig Európa nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon. Wein János, a Fővárosi Vízművek első igazgatója, a budapesti vízműfejlesztési tervek kidolgozója DOBÓCZKY Imre rajza Új szemléletű folyószabályozás Henri Girardon 1894-ben a Hágai Nemzetközi Hajózási Kongresszuson a folyószabályozási kérdések főelőadója volt. Tőle származnak az alábbi gondolatok, amelyek jelentősen befolyásolták a kor mérnökeinek szemléletét: „A nagy folyókban jelentékeny természeti erők működnekC esetenkint igen hatalmasok és bonyolult törvényeket követnek. Ezekkel az erőkkel nyílt harcot folytatni nehéz, költséges, és az eredmény kétséges: ha célkitűzéseink az őket szabályozó törvényekbe ütköznek., biztos a sikertelenség. Ha viszont hatásaik természetének, gyökeres megváltoztatása helyett megelégszünk azzal, hogy kormányozzuk őket, fokozatosan módosítva hatásuk irányát egymást követő és folyamatosan kiegészítő összehangolt erőfeszítések sorozatával, az eredmény sokkalta biztosabb. Az egyes pontokon megkívánt eredmény ugyanis elérhető, mert csekély, és rendelkezésre álló anyagi eszközök jobban aránylanak a célhoz. ”
